1. |
Villamolvasas? (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
2. |
villamolvasasi modszer (mind) |
151 sor |
(cikkei) |
3. |
jobban-portal (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
4. |
Babameditacio 17. (mind) |
94 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Villamolvasas? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok!
Ki volt az az építészhallgató, aki szerdán ötösre vizsgázott
Talajmechanika-Alapozás tárgyból? :-)
Elõzõ próbálkozásával megbukott. Most azt hittük, hogy elõre kidolgozott
tételeket adott be, de még arra is emlékezett, hogy melyik oldalon, milyen
környezetben voltak a képletek.
Egyre jobban
Zoli
|
+ - | villamolvasasi modszer (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Listatagok!
Kaptam magánba is néhány levelet, amiben a villámolvasás bõvebb
leírását kérték. Ezért leírtam azt a módszert, amit én használok. Ezzel
nem muszály egyetérteni, alkalmazni azonban lehet, mert biztosan
mûködik.
Én amikor valamit megtanulok, kihámozom a lényeget, eldobom a
körítést. Ez a teljes lényeg, körítés mentesen, úgy ahogyan én
mûvelem.
A villámolvasás általános ismertetése
Elõször kézbe vesszük a könyvet, amit el szeretnénk olvasni, illetve
amibõl tanulni szeretnénk.
Megnézzük a tartalomjegyzékét, átlapozzuk a könyvet. Mindezt azért
tesszük, hogy egyrészt tájékozódjunk a tartalma felõl, másrészt pedig
tisztában legyünk formai dolgokkal, mint pl. vannak-e fejezetcímek,
vannak-e kiemelések, ábrák, stb.
Relaxálási szakasz:
Amikor ezzel elkészültünk, relaxálunk. Ekkor elgondolkozunk azon,
hogy mit akarunk a könyvtõl. Valószínûleg nincs szükségünk minden
sorára, lehet, hogy egész fejezetek is kimaradhatnak, vagy
legrosszabb esetben el sem kell olvasni, mert nincs értelme.
Két részre lehet osztani a célt: 1. Tanulás, 2. irodalmi, stb. mûvek
olvasása.
Az elsõ esetben ezt a célt jelölöm ki magamnak:
Mindent megérteni, mindenre emlékezni, a tanultakat tudjam
alkalmazni. Ezt három szóval rögzítem magamban: megérteni,
emlékezni, alkalmazni.
A második esetben valami ilyesmit mondok:
Eseményekkel tisztában lenni, mindent érteni, felesleges leírások,
sallangok mellõzve. Ebbõl is összeállítok néhány szót: események,
megértés, sallangoktól mentesen.
Ezt elismétlem egy párszor a szintemen, majd hozzáteszem, hogy
nagyon fogékony vagyok az anyagra, friss vagyok, stb., majd
elmondom, hogy: most pedig kinyitom a szemem, és lefotózom a
könyvet.
Fotózási szakasz:
Kinyitom a könyvet, a szememet fotózási állapotba hozom. Ezt úgy
érem el, hogy „belebambulok” a könyvbe, aminek az lesz az
eredménye, hogy egyetlen szót sem tudok elolvasni, mert egyszerre
látom a könyv mindkét oldalát. Lehet, hogy mindez számodra homályos
látást fog jelenteni, de ez nem baj, mert ekkor is mûködik.
A bambulásos nézés elsajátításához próbáld ki a következõ
gyakorlatot:
1. A könyvet magad elé tartod, majd a könyv fölött elnézve kiszemelsz
magadnak egy pontot a falon. Ezt élesen kell látnod. A periférikus
látásoddal pedig a könyvet figyeled. Ez lesz a fotózásnak a szemállása.
A könyvet feljebb emeled, hogy eltakarja a pontot a falon, miközben a
szemed állásán semmit sem változtatsz. Ezt kell begyakorolnod.
2. Megpróbálhatod a szemeidet rögtön távolba állítani, de közben a
könyvet nézed.
3. A szakirodalom szerint akkor jó a szem állása, ha a kiszemelt pontot
nézed a falon, de a könyv helyett a két mutatóujjadat tartod a szemed
vonalába. (A karjaid persze nyújtottak.) Ekkor az ujjaidat közelítve azt
látod, hogy középen lebegve megjelenik a két ujjad vége. Ezt hívják
mini virslinek.
Tapasztalatom szerint a legegyszerûbb az elsõ módszer, és teljesen
kielégítõ. Van, akinek elég a bambulásos nézést említeni, és már
gyakorolnia sem kell. Ezt onnan tudom, hogy így már tanítottam ezt a
technikát.
A bambulásos nézést fent kell tartanod mindaddig, amíg az egész
könyvet le nem fotóztad.
Minden lapozás közben ismételd el magadban a három szót, s csak
utána lapozz!
Amikor a könyvet lefotóztad, olyan érzésed támad, mintha semmit sem
csináltál volna. Pont annyit tudsz a könyvbõl, mint elõtte.
Ez azonban nem így van. Agyunk ugyanis olyan teljesítményû, hogy
ekkor már az egész könyv minden szava a leírás sorrendjében a
tudatalattid óriási raktárába került. Agyad minden szóról, mondatról
tudja, hogy hol található: melyik oldalon, hányadik sorában és a sor
hányadik szava, stb.
A fotózás után ismét lemész a szintedre, majd elképzeled, hogy a
szavak összeállnak mondatokká, a mondatok sorokká, a sorok
oldalakká, az oldalak pedig könyvvé. Ekkor ezt a könyvet elteszed
agyad egyik polcára, felírod rá a címét, majd ezt mondod: Ez az anyag
bármikor eszembe jut, amikor csak szükségem van rá, ill. akkor jut
eszembe, amikor csak akarom.
Ha itt megállsz, a könyv tartalma intuícióként fog bevillanni agyadba.
Sokszor meg fogsz lepõdni azon, hogy honnan tudod azokat a
dolgokat, amik eszedbe jutnak.
Minden esetre, ezután kb. 20 perc kötelezõ szünetnek kell következnie.
Ekkor ülepedik az anyag.
Egyébként egy ültõ helyedben akár három, vagy négy könyvet is
lefotózhatsz, semmilyen szünet nem kell köztük. A szünet csak a
legutolsó fotózása után szükséges.
Gyorsolvasási szakasz:
Elõveszed a könyvet, kinyitod, és elkezded olvasni, a következõk
szerint: A lap függõleges oldalfelezõje tájékán elindulsz a szemeddel
lefelé.
Amin megakad a szemed, azt olvasd el. Általában egy-két, esetleg
három bekezdést kell itt egyszerre elolvasni. Lehet többet is, de lehet
kevesebbet is. Azonban két oldaltól többet nem szabad, mert akkor
már leragadtál, és a hagyományos olvasás szerint haladsz.
Ha tanulsz, akkor ezeket az olvasott sorokat húzd alá, mert ez a
lényeg. Ha van idõd elolvasni az egészet, próbáld ki, hogy van-e olyan
sor még, ami fontos, de nem húztad alá. Meggyõzõdésem, hogy 90-
100% pontossággal alá lett húzva minden.
Ennek az a magyarázata, hogy az agyad pontosan tudta, hogy hol van
számodra a fontos információ. (Lásd a korábbi magyarázatot!)
Ekkor már úgy érzed, hogy van valami tudatos emléked is az
olvasottakról. Ha tanultál, akkor az aláhúzott részeket többször is
érdemes elolvasni. Ezzel a módszerrel egy nap alatt több száz oldalt is
megtanulhatsz.
Jegyzetelési szakasz:
Eddig én tanulmányaim során 5-10% gyakorisággal jutottam el,
miközben két egyetemet elvégeztem.
A jegyzetelés nagyon hatásos, csak lassú. Nekem erre nem volt idõm.
Különbözõ ábrák készítése, ill. ábra szerkezetû vázlat készítése megint
csak nagyon hasznos, de sokszor iszonyú sok idõbe telik kiagyalni az
ábrát, máskor pedig olyan elágazások szövevényét kapsz eredményül,
amit úgysem tudsz fejben tartani.
Normál olvasási szakasz:
Eddig tanulmányaim során egyetlen egyszer jutottam el. Semmilyen
villámolvasás és semmilyen felkészülés nem segít abban az esetben,
ha a dolgozatodat el sem olvassák, és találomra adnak rá jegyet. Ez az
ominózus eset nálam háromszori nekifutást eredményezett egy olyan
oktatónál, aki 200 dolgozat kijavítását fél óra alatt el tudja végezni.
(Persze, az is lehet, hogy õ is villámolvasást használ, és tényleg én
voltam a hülye.)
Ez egyébként teljesen hagyományos olvasás.
Amikor regényt olvasok a villámolvasással, olyan színes, élményteli az
olvasás, amihez hasonló film még nem készült semmilyen könyvbõl.
Ez az én módszerem.
Sok szerencsét kívánok a kipróbáláshoz!
Baráti üdvözlettel:
István (Alsózsolcáról)
|
+ - | jobban-portal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Barátaim!
Az agykontroll-portálhoz sok sikert kívánt Domján Laci, és egyben örömét is
kifejezte a kezdeményezést illetõen.
Látogassátok meg a http://jobban.gportal.hu honlapot, és csetelejetek,
írjatok a fórumba, nyissatok témákat, és ami a fõ: érezzétek jól magatokat!
Szeretettel: Krisz
|
+ - | Babameditacio 17. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lista!
Úgy látom, hogy az új formátum engedi az ékezetes betûket is. Megpróbálom
most ezt a levelet így elküldeni, remélem nem lesznek benne "kódolások". Ha
igen, akkor megismétlem ékezet nélkül is.
Babameditáció 17.
A téma szinte kimeríthetetlen. Minél több emberrel találkozom, újabb, és
újabb kérdések merülnek fel. Nem lehet általános elveket kijelenteni, mert
mindenkinek személyre szabott életútja van, éppen ezért a gondjaik,
problémáik is személyes jellegûek, még akkor is, ha van esetleg hasonlóság
közöttük. A megoldás is bennük rejlik, amit ha segítséggel is, de nekik kell
megérteni, tudatosítani, feldolgozni, és megcsinálni.
Kodály Zoltán, amikor azt kérdezték tõle, mikor kell kezdeni az ének
tanítást, ezt válaszolta;
- Kilenc hónappal a születés elõtt!
Õ már tudta, hogy a magzat is tanítható.
Persze az tény, hogy mindenki valamilyen képességgel jön - születik a
Földre - ami azt jelenti, hogy nem lehet még a magzati korban kezdett
tanítással sem mindenkibõl sikeres zeneszerzõt "csinálni". Az viszont igaz,
hogy a magzati korban ért hatások a gyermek (felnõtt) késõbbi személyiségét,
érdeklõdési körét jelentõsen befolyásolják.
Balázs fiam 1973 - ban született. Abban az idõben Koncz Zsuzsa volt a
kedvenc énekesem, nagyon sokat hallgattam a lemezeit. Komoly zenében Bach
orgona muzsikáját, és Beethoven szimfóniáit szerettem hallgatni, és a
pocakban óhatatlanul Õ is hallgatta.
2 - 3 éves korában szerelmes volt Koncz Zsuzsába, a lemezborítón levõ
fényképét puszilgatta, és hallgatta a lemezeit. Kedvence volt még az V.
szimfónia, és az Egmont nyitány. Jóformán még kimondani sem tudta, de kérte,
hogy hallgatni szeretné. Nem lett zeneszerzõ, de azóta is szereti az igényes
zenét.
Izabella 76 - ban született, Õ is szerette, szereti ezeket a zenéket.
Zsófika késõi ajándék, 2000 - ben született. Nála már "tudatosak" voltunk.
Ismertem, tudtam használtam ezeket az elveket.
Magzati korában a számítógép volt nálam a sláger. Akkor kaptam, tanultam a
használatát, akkor kezdtem a gépbe írni, levelezni a világ minden pontján
élõ emberekkel. Sok balett táncos barátunk volt (van), sok elõadást néztünk
meg Nelly terhessége alatt is. Egy másik nagyon jó barátunk amatõr népi
táncos, az Õ fellépéseire is eljártuk. "Vittük" magunkkal Zsófit is.
Most lesz 3 éves. Van egy "számítógépe", ami egy rossz klaviatúra, és egy
papír doboz a monitor. Ül a gép elõtt, és komoly arccal dolgozik. A bal
kezével nyomkodja a billentyûket, a jobb kezével jegyzetel, idõnként megáll,
és gondolkodik.
Imádja a balett filmeket, nézi, és közben "táncol". Néha nekem is vele kell
táncolni.
- Balett táncos leszek, apa - jelentette ki a napokban.
Nelly többször elvitte szerb táncházba, mikor haza jöttek, bemutatta, hogy
mit tanultak ott. Attilát a barátunkat játék telefonon felhívja, és
megkérdezi tõle, hogy mikor megyünk táncházba?
Lehet, hogy nem lesz belõle számítógép technikus, sem balett táncos, de az
biztos, hogy ezek szeretete élni fog benne, és gazdagabbá, szebbé teszik az
életét.
Magzati korban nem csak pozitív, hanem negatív hatások is érik a magzatot.
Nyilvánvaló, hogy ezek hatása is jelentkezik a késõbbiek során, akár még
felnõtt korban is.
Kedves ismerõsöm, - 37 éves nõ - sohasem akart gyermeket, még a gondolata
sem fordult meg a fejében. Abban a tudatban élt, hogy neki sohasem lesz,
lehet gyermeke, és nem is akarja. Aztán közbe szólt a sors. Váratlanul,
meglepetésszerûen terhes lett.
Ekkor kezdtük el feldolgozni a problémáját. Két kérdés merült fel;
- Mi volt az elutasítás oka?
- Hogyan viszonyuljon a megváltozott helyzethez?
A válasz a magzati korában rejtõzött, a megoldást ennek a felismerése,
tudatosítása adja.
Édesanyja elsõ terhessége tragikusan végzõdött, meghalt a magzat. Ennek
hatására összeomlott, és évekig nem lett terhes. Aztán egyszer csak
sikerült, viszont a kilenc hónap állandó rettegésben, félelemben telt el.
Félt, hogy ismét bekövetkezik a tragédia, és ezt a magzatot is elveszti.
A magzat ezeket a félelmeket az anyával együtt átélte, majd a születése után
mindez a tudatalattijába merült.
Azért utasította el mereven még a baba gondolatát is, mert a benne élõ
tudatalatti emlékek alapján õ nem akarta átélni azokat a borzalmakat,
félelmeket, amit az édesanyja, és ezt nem akarta az esetleges magzatának
sem. Ilyen áron inkább soha sem legyen gyermekem. - mondta.
A megoldás a következõ:
Az édesanyja sorsa nem az övé, tehát nem szükségszerû, hogy vele is hasonló
események történjenek. Ez csak egy esetben igaz, ha Õ mindezt elfogadja, és
megteremti ismét a hasonló szituációt.
Tanulni jövünk a Földre. Ha ezt tudjuk, és felismerjük, képesek vagyunk
alakítani, megváltoztatni a sorsunkat is.
A felismert összefüggések alapján, most egy olyan meditáció sorozatot
állítottunk össze neki, ahol szeretetben, boldogságban megélt terhesség a
kép, mentes a régmúlt idõk félelmeitõl. Megtanulja hogyan kell felvenni a
spirituális kapcsolatot a babájával, és ezt gyakorolja is, majd pedig
felkészül a szülésre, a babát felkészíti a születésre, hogy minden a megélt
Szeretet, Isten segítségével optimálisan következzen be.
"Legyen a Te hited (akaratod) szerint." - mondja Jézus is.
Szeretettel István. (Bp.)
|
|