Andreas Manhertz szerette volna bekuldeni, de nem ment, most bekuldom en,
hatha el tudjatok olvasni. Erdekes nemet leiras arrol, hogy itt mi
tortenik. Osszhangban van azzal, amit en is latok: ebbol elobb-utobb
forradalom lesz, mert itt tenyleg embertelen korulomenyek vannak, es ezt
TUDATOSAN csinaljak a gerinctelen imperialistak.
-=-=-=-=-
olcsok,akarnak es kizsakmanyoltak.andreas lorenz,wieland wagner,der
spiegel.reszletek. kina nemet szemszogbol. a vilaggyar muszakvaltasra
var.meg keves ember van a delkinai dongguan varos utcajain,hoseg es por
nyomja a levegot.csak a sok teherkocsi nyomul,orankent tobb ezer is a
tobbsavos utakon.faradhatatlanul hozzak az utanpotlast a a sok gyaraknak
mellyek sok kilometeren keresztul itt gyartanak.de dongguan gyorsan
megtelik elettel,minden reggel es este ugyanaz a kep,minden iranybol
emberek csodulnek,a nagyreszuk nok.az egyenruhajuk sokszinuek,attol fugg
kinel dolgoznak,ibm,siemens,nokia,duracell,sanyo,sok vilagceg van itt.a
dolgozo csajok meg iskolas lanyoknak neznek ki,egyreszuk faradtan megy a
munkasszallasra,a masik resz meg az ejszakai muszakra.a gyarak elott a sok
orszag zaszlai lobognak,mutatva kinek gyartanak a munkasnok.kabel
nemetorszagba,akkumlatorok amiba,computeralkatreszek japanba,handys
finneknek,textilia franciaba,jatekok hongkongba,cipok taiwanba.joforman
nincs olyasmi amit a 1,5 millios varos es az 5 millios vandormunkasok nem
gyartananak. dongguan csak egy kis resze a gyongyfolyodeltanak ahol a
gazdasag ugy novekszik mint talan sehol mashol a vilagon.a shenzhen fele
vezeto autopalya mellet az egyik exportgyar a masik mellet
van,tomegevel.karl marx es friedrich engels 1848-ban mondta hogy "vilag
proletarjai egyesuljetek!".ez most megfordult ugy hogy a vilag osszes
gyartoi egyesulnek kinaban.kina hivatalosan kommunista de kitort a
fekezhetetlen kapitalizmus.itt talalnak a kulfoldi cegek egy
kifogyhatatlan,olcso es dolgozni akaro munkastomeget.itt talanak a cegek
vezetoi azt amit utalnak:magas bert,fizetett
tulorat,munkavedelmet,terhessegi szabadsagot,szabad
szakszervezeteket,sztrajkolasi jogot. a nemet wickmann ceg mint sok mas
tud errol es ki is hasznalja.a 200 kinai munkasai 500-700 yuant(48-68
euro)keresnek,napi 9,5 oraval heti 6 munkanapon.tulorankent jar 3,5 yuan
de talan kevesebb mert nem tudjak hogy a beruk hogy van
kalkulalva.megpedig nagyon kalkulalnak,a nemet witten varosban levo ceg az
egesz eloallitast kinaba teszi at,a megmaradt 240 a hetekben kapja meg a
felmondast. a hires "made in germany" munkaminoseg egy uj eldoradot
talal,mint peldaul itt changping egyik utcajan.changping egy falu volt meg
egy par eve,ma mar osszeno dongguannal.itt a wickmann gyartol nem messze
van a munkasszallo is,egy egyszeru epulet,nyolc dolgozono el egy
szobaban.szamunkra szegenyes de a kornyeken lako kinaiak szerint
peldamutato ez is mert vannak delkinaban sokkal rosszabb helyek.a szemben
levo amerikai tyco cegnel a munka olyan nehez hogy 4 no mar 3 nap utan
felmondott mert nem birjak.csomagolnak,a honuk alatt a lavorrral,irany a
buszmegallo,mennek vissza haza.ok is azokhoz a 120 milliohoz tartoznak
akik az az utolso 10 evben sichuan,hunan vagy guangxi allamokbol
elindultak del fele munkat keresni.ok fel akartak aldozni a fiatalsagukat
es egeszseguket,de nem birtak a kemeny munkat.vege az alomnak es az 1000
yuan is eluszott amit a munkakozvetitonek fizettek.800 yuant kerestek
volna havonta.a negy kinai csaj hazamegy de naponta sok millio
vandormunkas tovabb dolgozik,sot,naponta tobben lesznek.800 millio kinai
el videken es minden hatodik munkanelkuli.ok is akarnak egy darabot abbol
a joletbol amit a sok kulfoldi ceg hoz.belemennek abba hogy
munkasrabszolgak lesznek,egy jobb jovo remenyeben.mert az otthonukban
sokszor meg villany es viz sincs.es lattak hogy a szomszed,aki
vandormunkas volt most egy tv-t vesz,hazat epit,uzletet es ettermet
nyit.ez vezeti oket a tengerparti orszagreszekbe,ott lehet penzt keresni.
a kinai,aki ezt a nepvandorlast meginditotta meg ma is latthato mindenutt
a gyongyfolyodeltaban,haznagysagu propagandatablakkon:deng xiaoping. az
egyik leghiresebb szolasa az hogy,mindegy hogy a macska fekete vagy
feher,egeret fogjon!dengs pragmatismusabol veszik a mai kinai vezetok azt
es maga kina azt a hihetetlen erot,energiat amivel kina az 1,3 milliard
nepsegevel elkatapultalta magat.barhogy is de gazdasagi vilgnagysag
akarnak lenni es az orszagot megszabaditani attol a szegyentol amit 1842
utan a kulfoldiektol elszenvedtek.az egyen vagy a kornyezett e patriolista
celoknal nem tema most.hogy egy eromu epitesenel 1 millio parasztot
attelepitenek vagy egy hadseregnyi vandormunkast a foldekrol a gyarakba
terelnek,nem tema.a legfontosabb a "fazhan"a mindenutt hallhato
fejlodes.ez a fejlodes,ami egyben az uralkodo reteg hatalommegtartasat is
kedvemenyezi,hihetetlen 9% evi atlagban.deng reformja 300 millio kinait
valtot meg az igazi szegenysegtol,1990 ota a fejenkenti bejovtel
megnegyszerodott 1000 dollar fole. a vilag sok mas resze kezdi erezni a
nagy kinai valtozast.nyugaton sokan orulnek a szuperolcso "made in
china"-nak de nem gondolnak arra hogy ez milyen kovetkezmennyel jar.az
ottani eletszinvonal esesevel es munkanelkuliseggel.mert a nagy kinai
csoda csak ugy mukodik hogy a nemet wickmann ceg odamegy mert ott csak
egy reszet fizet a bereknek,adoknak.ahogy a kinai wickmann dolgozok
mondjak,a ceg csak az alkalmazottaknak ad socialszerzodest,a dolgozoknak
nem ami a kinai szocialtorvegyek ellen van.de a wickmanni dolgozok egy
szerzodest kapnak,ami a kornyeken luxus.akit kirugnak az kap kap egy
egyhavi fizetest,390 yuant,ami 180-al kevesebb mint a minimumber.a
tavaszunnep,majus elseje,oktober elseje a harom unnep mikor mindenki 7 nap
szabit fizetett szabit kap,de valoban csak harom napot fizetnek. dongguan
egesz kinaban hires a munkarabszolgamilliokrol.igy van ez wenzhouban is
ahol a vilagon minden ellott raketa 3/4 resze itt keszul,vagy a zhejiangi
yiwu varosaban ahol a nemetben eladott jatekok es karacsonyfadiszek nagy
resze keszul. vagy ningbo varosa a monumentalis gyaraival.6000 varrono
dolgozik a youngor cegnel pierre cardinnak es nikenak.a shanghai mellet
levo suzhou varosban a benq cegnel tizezrek szerelnek laposkepernyoket
ossze amire a hp vagy thomson csak az emblemalyat ragasztattja fel. a
nyugati cegfonokok,akik naponta szazaval repulnek kinaba,csak a
szep,csillogo,modern kinat lattjak.nem lattjak a sok millio igazi hosoket
akikk ezt mind felepitettek es este holtfaradtan esnek agynak.es nem
lattjak a gyerekeiket akik koldulni kenyszerulnek mert a torveny szerint
vandormunkasgyerekek nem lakhatnak itt,sot,iskolaba se mehetnek. ezek a
kulfoldi cegvezetok tovabb kutattnak,hol talalhato meg olcsobb
gyar,munkasok,tobb profit.ahogy a textilipar megmutatta most sok mas
iparag masol,kinaba megy.kina textilipar elso lett.mivel az ev eleje ota
elesett az importquote az eu-ba,a kinai export 534%-ban nott.
nemetorszagnak mondjuk ez mar nem fontos mert a textilipar itt mar
kihalt.(meg a foto,elektronika,stb?bocs,sajat velemeny) de hat itt van az
autoipar.eddig meg mi adunk ott el de a jovo gazdasagi vilagsuperhatalom
arra torekszik hogy a vilagot elozonli kinai autokkal.a nagy nemet
autocegek kenyszeritik az alkatreszszallitokat hogy kinaba menjenek mert
ott olcsobb,tehat ok is olcsobban kapjak az alkatreszeket.a vw gyar a
kinai first automotive works-el van egyutt,most tervezik hogy minden
kinaban eladott vw 85%-ban kinai alkatreszbol all.hat mert a nemet
alkatresz draga!a changchun-i vw gyarban betartjak a torvenyes heti 40 ora
munkaidot,jo keresnek havi 3000 yuannal(290 euro). shenzhen-tol autoval
masfel orara van pingsan,mint a szomszed varos dongguan egy nagy gyar az
egesz.mindenhol teherkocsik hongkong fele es tavolsagi buszok
vandormunkasokkal.egy udulovaroshoz hasonloan a nagy felirat:udvozoljuk
pingshanban! pingshan hires arrol hogy van itt egy 40 fekvohelyes korhaz,6
specialis orvossal.mire specialisak?kezekre.havonta 70 embernek teszik
rendebe a megcsonkitott ujjaikat,kezeiket.a legtobb baleset oreg gepekkel
tortenik,legtobbszor a gyarakban ahol a fonok hongkong vagy taiwanbol
jon.zhang hua,a baratsagos igazgatohelyettes buszke a sebeszeire.o minden
cegnek mondja hogy nagyon vigyazzanak a balesetekre,mert ha a dolog
megtortent akkor az draga lesz.egy ujjat visszavarni 10000yuan(960
euro),6000 yuan egy serult kezet megint rendbe tenni. menjunk tovabb az
autopalyan huizhou fele,szinten csak egy hely ahol gyarak es
munkasszallasok vannak.itt eppen 65 dolgozo perelte be a hongkongi ceget
ahol elemeket gyartottak es sokan betegek lettek. uj az hogy a novekvo
eletszinvonallal a munkasok egyre batrabbak lesznek es egyre tobbszor
erdeklodnek a jogaik irant.(ez nagyon tettszik,bocs,maganvelemeny)de
sztrajkolni tilos a voros kapitalistaknal.egyre nehezebb eltittkolni a
sok millio kizsakmanyolasat.helyi tuntetesek es spektakulrise
ongyilkossagok a mult ev vegen arra kenyszeritettek wen jiabaot hogy
kifizesse a vandormunkasoktol visszatartott 11,5 milliard yuant.1113
banyasz halt meg az ev elso 3 honapjaban! fuggetlen szakszervezetek?mao
szerint kina a parasztoke es munkassage!.akkor meg minek szakszervezett?de
megis kell?hat azert van a:mindenkinai szakszervezetiszovetseg.az
orokkenyugalom pekingi utcajan epitenek eppen egy 30 emeletes szekhazat.a
134 millio tagok sokszor nem is tudjak hogy ok is hozza tartoznak mert a
tagsagi dij automatikusan lesz levonva. de azert vannak jo peldak is.a
vilag legnagyobb cipogyara,yue yuen dongguanban.70000 ember dolgozik itt
az adidas,nike reeboknak.jerry lin,az elnokhelyettes 35000 embert vezenyel
csak az adidas cipok elkeszitesehez.meseli hogy a dolgozoi nagyresze
videkrol jott es ezeknek eloszor meg kellet mutattni hogyan kell a wc-t
hasznalni.de azota mar 15 ev eltelt es ma buszke a gyarra.a nemet adidas
ceg nyomasara lett igy minden mert a ceg feltette a vilaghirnevet.53 ora a
heti munkaido,ha surgos akkor 60.egy munkacsoport naponta 70 cipot kell
hogy keszitsen,nem kevesebbet,nem tobbet.nem tobbet mert akkor a
raktarozas sokba kerul!
|
