Kedves Hunter!

  A 622-es számot nem kaptam meg, csak a 623-asból értesültem a létérõl, 
így kissé késve válaszolok mindenkinek.

HIX NYELV #622, >:

> Amit pedig -- ha nem tévedek -- az MTA nyelvtudósai állítanak össze. 

  Egy bizottság. Az MTA más nyelvtudósai pedig ugyanolyan gyakran vitatják 
az õ ítéletüket, mint te.  Ezért aránytalan és igazságtalan az "MTA 
nyelvtudósai"-ra en bloc hivatkozni.

>  Nyilván ezért is nem emlékszem a "licenc" kiejtésre. 

  És a "kisebb" megy az "egy" kiejtésre még emlékszel a /kissebb/ meg 
/eggy/ helyett? Ez utóbbiaknak pedig nagyobb a táboruk, mint a /licensz/-
nek. Na és ezen túl küzdjünk a "szallag" szótarba kerüléséért is.

  N.B. Nem tudom, mennyi idõs vagy: én a 30-as éveim végén járok, de én 
még emlkészem a "licenc" ejtésre. Ugyan nem használom, de egy csomó minden 
mást sem úgy használok, mint ahogy a normatív köznyelv teszi. A minap 
kaptam egy levelet az egyik 617-es számban tett hozzászólásom okán:
  > vallakozok - vallalkozom
  > Ezt most elirtad, vagy szandekosan igy hasznalod?
Be kellett valljam, hogy úgy használom szóban, hogy "vállakozok"; mikor 
leírom azonban emlékszem a régi ejtésére, így többnyire "vállalkozom" 
lesz. De ha sietek, vagy indiszponált vagyok, bizony leírom néha iktelenül 
is. Az egyén személyes beszélt írott nyelve szükségszerûen eltér a 
közösség által írt irodalmi nyelvtõl. Lévén magyarok, ez a differencia 
olyan csekély, hogy gyakran lehet az a tévképzetünk, hogy nincs eltérés. 
Pedig van. És akkor is lenne, ha a normát te diktálnád, nem az MTA 
nyelvtudósai, mert a te nyelved éppúgy eltér a magyarság jelentõs 
csoportjaiétól, mint a mai állapot...

> Sajnos nagy a rajongótábora a "30-al", "0-ás" és hasonló kifejezéseknek
> is. Remélem, nem fogják csak ezért megváltoztatni a szabályt. 

  Ez más: "30-al", "0-ás" helyesírási probléma, és annak sem tipikus, mert 
ha rendesen betûvel írjuk ki, akkor nem is létezik. Amit te kívánsz, az 
egy szó szótárban definiált hangtestének megváltoztatása. Az elõzõ mögött, 
igazad van, egy szabály áll, az utóbbi mögött azonban nem áll szabály.

> Hmm, és akkor a mûveltebbek szerint hogy kell ejteni? Nagyjából 10 éve
> viszonyom van az angol nyelvvel, de maximum erõltetett kelet-londoni
> akcentussal ejteném 'szváp'-nak. 

  Erre már válaszoltak, de én is megteszem. A nem kifejezetten kelet-
londoni American Heritage Dictionary szerint is [swOp]-nak ejtendõ. Ami 
magyarul, betartva a Nádasdy által javasolt magyarosítási szabályokat 
/szvap/, vö. hasonló [wO] hangkapcsolat a <wash> szóban itt: 
<http://www.btk.elte.hu/delg/publications/hepd.html>;. 
  Aki nem követi Nádasdy ajánlásait, az ejthet /szvop/-ot is. (Sem a 
/szváp/, sem a /szvep/ nem jöhet szóba, ha az _angol_ szó magyaros ejtését 
tekintjük. Az átvett magyar szó kiejtése más kérdés.)

> Nem is akartam bántani õket, inkább csak morgolódtam egyet, hogy miért
> nem tud nekem az tetszeni, amire azt mondják, hogy helyes...

  Ilyen mindig lesz, amíg normatív szabályozás lesz. Ez ennek a 
velejárója: egy módszer van ellene, mindent eltörölni. Ez nekem sem lenne 
ellenemre, de azért a jelenlegi helyzetet sem találom túlzottan rossznak. 
Ha problémásnak érzem, akkor csak vigyázó szememet Párizsra vetem (értsd: 
a hasonló francia viszonyokra), rögtön jobban érzem magam :).

Kedves Hunter!

 #622, <huntah_uh.liameerf=szuro.hix.hu>:
> Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó. Kicsit fura, nem
> is tudom, hogy tetszik-e vagy sem, inkább csak annyit mondok rá: érdekes.

  Az <imágó> eredetére már válaszoltak, de a jelentésére még nem. Az 
<imágó> egy specializált szó, nem használhatód sem az <imázs>, sem az 
<imidzs> helyett. Az <imágó> szó a kifejlett rovart jelöli (szembeállítva 
az egyedfejlõdésének korábbi különféle lárvaállapotaival).

> Ezek közül az imázst használom, annak ellenére, hogy angolul beszélek,
> franciául meg nem.

  Én is, de ez nem a francia vagy angol nyelvtudástól függ. Az <imázs> és 
az <imidzs> a magyar nyelven belül harcolnak egymással, ugyanúgy mint a 
<licenc> ~ <licensz> ~ <liszensz> triplet tagjai. A te választásodat nem 
az idegennyelvtudásod hogja meghatározni, hanem a környezeted és a 
szocializáltságod forrása.

> > Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végzõdések gyakoriságát;
> Csak egy technikai kérdés: ilyesmit hol lehet megnézni? Létezik olyan,
> magyar szavakat tartalmazó lista e-formában, ami ráadásul ingyenesen
> hozzáférhetõ? 

  Én kaptam egyet, arról azt mondják, hogy public domain: a neve DT2 
(Debreceni Tezaurusz II). Ezt hazsnáltam, és ez praktikusan ugyanaz, mint 
a Szóvégmutató szótár. Van hozzá -- Windows-os -- kezelõprogram is. A 
profiknak ugyanez megvan dBase adatbázis formájában.

  A <http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_prg.zip>; címrõl letölthetõ a 
program (938 kB), a dBase-es változat (398 kB) pedig elérhetõ, mint 
<http://romanid.freeweb.hu/DT2/dt2_dbf.zip>;.

> Tökéletesen egyetértek. Szerintem viszont ebbõl az is következik, hogy
> nem kellene ilyen nagy súllyal értékelni az elõfordulási frekvenciát.
> Érdekes információ, de nem biztos, hogy törvényeket kell rá építeni. 

  Az elõfordulási frekvenciák összességét fonotaxisnak nevezzük, amely 
komoly tudományterület, és segítségével könnyen rájöhetünk, hogy a <tkács> 
nem lehet magyar szó, ellenben szlováknak tökéletes. 

  Ha megfigyelted, az én példám az <-nsz> vs. <-nc> szóvégre vonatkozott, 
nem az azt megelõzõ magánhangzóra hosszára: az más tészta. De ha ebbe az 
irányba megyünk tovább, akkor az <-nsz> vs. <-nc> gyakorságból láthatjuk, 
hogy az <-nsz> végû szavak nem különösebben jólformált hangtestû szavak a 
magyarban, ami azt jelenti, hogy maguk a szavak valószínûleg még nem értek 
a magyarosodási folyamatuk végére. Ha ezt tekintjuk, akkor természetes, 
hogy a hangtestük egyes szegmentumai -- így az <a> ~ <á> is -- nagy 
változatosságban találhatók meg a beszélõk nyelvében. Ha ehhez az idõ 
dimenzióját hozzáadjuk, akkor észrevehetjük, hogy a magyarosodási folyamat 
az <á> rövidülése irányába hat, vagyis a jelenkorban a röviden ejtett 
változatok sokkal gyakoribbak, mint az Ért.Sz.-ben rögzített múltban. Ez 
arra mutat, hogy (1) ezek a szavak még nem magyarosodtak meg, (2) itt 
konkrét, kitapogatható fonotaktikai "folyamatok" zajlanak, tehát érdemes 
nagy súllyal értékelni az elõfordulási frekvenciákat és idõbeli 
változásukat, mert általuk szerezhetünk információt a nyelv mögöttes 
szerkezetérõl.

Kedves Attila!

 #622, >:

> parázs és varázs [...] (A parázs eszperantó eredetû, paraj^o = "páros
> dolog", alig tíz perce láttam, ahogy a szemközti ház kéményén a hóvihar
> kettesével fújja ki a szikrákat...) 

  No és a <varázs> nem az? El Me, a spanyol nyelvkutató szerint ez is az. 
Gondolj például egy keleti bazárra vagy egy kínai piacra, milyen 
_varázs_latos árukat lehet ott kapni! És mi az 'áru' eszperantóul? <varo> 
ill. <komercaj^o>! E kettõ vegyülésébõl keletkezett a <varaj^o> /varázso/ 
szó 'kelendõ, varázslatos áru' jelentésben. A mai 'varázslatos > varázs' 
jelentésváltozást a nyelvújítás során szenvedte el a szó.

>   Érdekelne, hogyan csináltad ki, hogy a szótárból végzõdés szerint
> kerüljenek elõ a szavak. 

  Ld. Hunternek adott válaszomban.

Nyelv#621, Racskó T.
> > Érdemes lenne megnézni az -ázs és az -idzs végzõdések gyakoriságát 
> 
>   <-ázs> = 15 (apanázs, bagázs, bandázs, blamázs, darázs, dekoltázs, 
> ekvipázs, garázs, grillázs, masszázs, montázs, parázs, szabotázs, varázs, 
> vitrázs),
etázs? persziflázs?

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Ovakodjatok a parasztvakitastol! (Szt. Hippopotamusz intelmeibol)

Valahol megevõdött a 622. szám...

>>Egy érdekes változatot szoktam még hallani itt-ott: imágó.

  Ezt a szót még nem hallottam az imázzsal azonos "magunkról kialakított
kép" jelentésben használni. Számomra a rovar kifejlett, felnõttkori
alakját jelenti.

>>>még a szenvidzset is szendvicsnek ejti.
>>Attila, ezt nem egészen értem.
> Én sem. Ki ejti az angol "sandwich" szót dzs-vel? És miért kellene
> így ejteni?

  Aztat én, kérem, nem tudom. De ez áll a Czobor--Horlai 22., illetve
605. oldalán, ékes IPA leírásban. Ha nem jó, velük pöröljetek.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Húsevõ denevér – útmutató a spam elleni védekezéshez a The Batban
KANDUR = Diszno hangnem.