Hello,

>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Re[3]: penzek ( 36 sor )
>Idopont: Wed Apr 30 23:13:49 CEST 2003 NYELV #410
>  Más kérdés, hogy a haverom járt kint Hollandiában az euró elõtt és utána 
>is. Bár hivatalosan állítják nincs emiatt infláció, de õ úgy találta, hogy 
>számértékben ugyannyi maradt a metrójegy, meg az ilyen apróságok, csak a 

Hivatalos allaspont szerint az euro bevezetese nem lehetett inflacionovelo
tenyezo. A valtas azonban racafolt az elmeletre. Sajnos rengeteg helyen
egyszeruen vettek a regi penzegyseget es onnantol ugyanazt kertek euroban.
Ez rengeteg helyen 100%-os dragulast jelentett pl: parkolok, cirkuszok,
vidamparkok, kocsmak stb.

Olaszoknal ez tavaly tesztasztrajkhoz vezetett. Az olasz kereskedok az
euroban kapott osszeget olyannyira keveselltek, hogy rengeteg tesztat
4-500%-al dragabban adtak. A sztrajk idejen 1 napig az olaszok nem ettek
tesztat. (nemet forras)

Udv,

awender

Hello,

>Felado : Szakacs-Vass Sandor
>E-mail :  [Non-Profit Organization]
>Temakor: Re: penzek ( 23 sor )
>Idopont: Wed Apr 30 21:13:28 CEST 2003 NYELV #410
>A legkisebb penzegyseg az 1 eurocent (bar nem is tudom mar melyik orszag 
>kivonta ezt is es a 2 centest is a forgalombol), azaz 2.3-2.4 forint. Ez
mar 

Ket dolog: eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek. A
kivonta a forgalombol csusztatas. Csupan nem nyom belole tobbet. A ketto
kozott oriasi kulonbseg van.

Udv,

awender

A NYELV 0412-ban írta Racsko' Tama's >:
>  A másikat -- és talán elterjedtebbet -- te is hoztad: ez az 1., azaz
>jelen idõ kijelentõ módú, "sz"-es igetõhöz teszi a képzõt: "eszve",
>"iszva".
Nem tartanám valószínûnek, ugyanis az sz-es tõnek nagyon-nagyon korlátozott
a használata minden érintett tõtípusban: azaz (ahogy te is írtad) csak
kijelentõ mód jelen idõben jönnek elõ -- márpedig az igenevek sem
módjelölésre, sem (abszolút) idõ jelölésére nem alkalmasak. (Igaz, hogy az
eszik igének d-s töve, viszont az sz-es, v-s, illetve az egyik sz-es, d-s,
v-s paradigma hasonlóságai ilyen interakciót könnyen elõhívhatnak. --
Bizonyos kis típusgyakoriságú tõtípusok elég erõs kiegyenlítõdése
figyelhetõ meg a mai magyar nyelvben, pl. vetekvõ; s ezekben az irány éppen
az sz-es, d-s, v-s tõtípus [amely egyébiránt két különbözõ tõtípus
közeledéseként alakul<t> ki].)

Üdv:
Attila

A NYELV 0412-ban írta La'ng Attila D. >:
>Mi a különbség tulajdonképpen a -va, -ve és a -ván, -vén igeragok között?
Hajszálnyi. Sõt: ezen igenévképzõk között különbség tulajdonképpen csak a
nagyon választékos nyelvhasználatban van.
1. A -vA képzõs alakok _inkább_ állapot-, illetve módhatározói, míg a -vÁn
   képzõsök _inkább_ idõ-, illetve okhatározói viszony kifejezésére
   használatosak.
2. A -vA képzõs alakokkal kifejezett cselekvés _inkább_ egyidejû, míg a
   -vÁn képzõsökkel kifejezett _inkább_ elõidejû a mondat állítmányához
   képest.

Üdv:
Attila

La'ng Attila D. írja:

>Mi a különbség tulajdonképpen a -va, -ve és a -ván,
>-vén igeragok között? Ugorva, ugorván. Funkcionálisan
>semmi különbséget nem érzékelek. Arról jutott
>eszembe a dolog, hogy a létige is az elõzõ csoportba
>tartozik, -va, -ve ragos alakja nincs, csak a lévén
>forma maradt meg.

Részemrõl úgy érzem, hogy a -va, -ve egyidõben
lezajló, míg a másik már lezajlott cselekvésre utal.
Pl. az ugorva ill. ugorván francia megfelelõje 'en
sautant' ill.'ayant (esetleg étant) sauté', az angol
pedig '(while)jumping' ill. 'having jumped'.(Ugorva =
miközben ugrom,ugrottam v.ugrani fogok, míg ugorván =
miután ugrottam volt v.ugrottam.) 

Waginger Balázs
Belgium

__________________________________
Do you Yahoo!?
The New Yahoo! Search - Faster. Easier. Bingo.
http://search.yahoo.com

Kedves Attila!

hix.nyelv #412, Láng Attila D. >:

> Mi a különbség tulajdonképpen a -va, -ve és a -ván, -vén igeragok között? 

  Eredetileg ezek nyelvjárási változatok[*] voltak (a fõnévi raggal azonos 
hangalakú, igen ritka "-val/vel" formával együtt), de mindkettõ bekerült az 
irodalmi nyelvbe, és a XVII. sz.-ra funkciómegoszlás jött létre köztük: a 
"-vÁn" képzõs igenevek ok- és idõhatározói jelentésûek voltak, a "-vA" pedig 
mód- és állapothatározót képzett.

  [* Az ómagyar korban úgy tûnik a nyugati területen elterjedtebb volt a 
"-vA", mint keleten. De nem egészen biztos, hogy csak nyelvjárási eltérés 
volt a háttérben: a kódexek verseiben, zsoltáraiban, imádságaiban magasabb a 
"-vA" aránya, mint a prózai szövegekben.]

  Idõvel azonban a megkülönböztetés visszafejlõdött, mára csak egy eltérés 
maradt fent: csak "-vA" használható állapothatározói használatban, a "-vÁn" 
nem, pl. "Lófarokba kötve viseli a haját." 
  Illetve a "van" és a "lesz" igéknek csak hosszabb, "lévén" alakja van.

  Még egy dolog figyelhetõ meg: a "-vÁn"-nal képzett alak sokkal lazábban 
kapcsolódik az alaptagjához, az ilyen igenév szinte már mellékmondati 
jellegû. Emiatt a "-vÁn"-os szintagmákat vesszõvel választjuk el a 
fõmondattól, míg a "-vA"-sokat nem: pl. "A boltokat járván, sok ismerõssel 
találkoztam" ~ "A boltokat járva sok ismerõssel találkoztam".

  A harmadik említésre méltó dolog, hogy a "-vÁn" igen ritka, mai írott 
szövegben a határozói igenevek kb. 5%-a képzõdik így [a XV. sz. kódexekben 
még fordítva volt!], beszélt nyelvben arány még kisebb. (A szabályt erõsítõ 
kivételként a "hisz" ige esetén a "hívén" a gyakoribb.)  Ez jelzi, hogy 
használata -- a pár speciális igét leszámítva -- erõsen visszaszorulóban van.

On Sunday 04 May 2003 22:33, Racsko' Tama's wrote:
>   Szóval, számomra az "eszik" ige határozói igeneve lehetne "évén", esetleg
> "éve" (ill. "íván", "íva"), de ezt sokan nem létezõnek, illetve
> archaikusnak tekintik, és a gyakorlatban valóban nem is használatos. Az

En csak gyakorlati szempontbol tudok hozzajarulni az elemzesekhez, viszont igy 
igazolhatom Weginger Balazs allitasat miszerint a szekelyfoldon az éve alak 
termeszetes. Annyira hogy gond nelkul hasznaljuk is, nekunk meg csak nem is 
archaikus, igy nem is ertettem hogy miert teszi fel Gabor ezt a kerdest:-)

Ugyanigy az iva szoval sincs semmi problemank (viszont valamiert rovid i-vel 
ejtenem/irnam).

-- 
Udv, Sandor

Kedves Nyelvelok!

Nem emlekszem, hogy volt-e mar szo a szòszàtyàr szorol, ha nem, akkor
szeretnem megkerdezni, hogy honnan ered, es a szàtyàr mas formaban is
hasznalatos-e, mit jelent?

Elore is koszonom:

Izabella