Kedves Attila!
HIX NYELV #556,  >:
> ezekben az összetételekben hosszú ó van. Ezt már tizenéve irtottuk a
> kéziratokból.
Meggyõzõdésem, hogy rosszul tettétek, nem helytálló premisszák alapján.
> _Csak_ hosszan írhatjuk, Tamás. Lásd: magnófelvétel. (...) Az önálló
> alakban hosszúval írt magnó megtartja hosszú ó-ját a felvétellel készült
> összetételben -- ugyanezt kell cselekednie a videónak is.
Ez egy abszolút rossz példa, nem alkalmas analógiának, hiszen "*magno-"
elõtét sosem volt, csak "*magneto-": a "magnófelvétel" tehát rendes magyar
összetétel a "magnó" szó kialakulása utánról.
Látható tehát, hogy csak egy hosszú ó-val írt "magnó" fõnevünk van. Ezzel
szemben áll a hosszú "ó"-val írandó "videó" fõnév, és a rövid "o"-val írandó
-- és önálló szóként nem létezõ -- "video-" elõtag.
> A videófelvétel is "videóval készített felvétel"-t jelent
Ugyanakkor ahogyan a "magnófelvétel" 'magnóval készített felvétel' nem
azonos a "hangfelvétellel", ugyanúgy a 'videóval készített' "videófelvétel"
sem azonos a "videofelvétellel": ez utóbbi éppen lehet VCD-, vagy DVD-
felvétel is.
> Ha a rövid o-val írt videofelvétel bármit jelenthet, ami a látással
> kapcsolatos és felvétel, akkor fényképet is jelent, celluloidra rögzített
> mûsort is jelent.
Ez bízvást így lehetne, de a nyelv is be-be szokta tartani [bár igaz nem
mindig] azt a jogelvet, hogy visszamenõleg nem hatálytalanítunk dolgokat:
így a régi terminusok megmaradhatnak. [Különben is, már a videó felett is
eljárt az idõ, hiszen az multimédia. :-)]
Továbbá a "video-" mint elõtag, nem a pusztán a látással kapcsolatos: ezek
a latinoid elemek nem feltétlenül a klasszikus latin alapjuk teljes
jelentésspektrumát örökölték. (Vö. Mint tudjuk, az "autó" nem megy magától,
kell hozzá sofõr is, bár az elõtag erre utalna. Ami viszont magától megy,
annak "robot-" elõtag jár.)
De ha már szóba jött a 'fénykép': az ide tartozó "foto-" elõtagnak is
vajmi kevés közvetlen köze van a fényhez. A "fénykép"-bõl magyarul "fotó"
lett, de a "fotográfia", "fotogáfus" megmaradt eredeti alakjában (miként
rövid a "fotogram", a "fototípia" és a "fotokópia" is.)
> > Az MHSz. egyébként csak ez utóbbit hozza
> Elavult szegénykém. (...) Nézd meg a kiadás dátumát, vonj le belõle
> mondjuk öt év átfutási idõt
Ha az elsõ kiadásra elvégzem az ajánlottad mûveletet, akkor a végeredmény
1994 lesz: a videó/video- terén nem érzem az avas szagot. Ez itt egyébként
az MHSz.-ben egy logikusan átgondolt részlet, mely analógiaként alkalmas
más, nem szótározott esetek megoldására is. A te érvelésed mögött nem látok
ilyet, csak esetlegességet, és azt a zavart, amit az okoz, hogy a "videó"
szó nem távolodott el elég markánsan a "video-" elõtag jelentésétõl.
(Egyébként nem tudom, egyre gondolunk-e: MHSz. = Deme-Fábián-Tóth: Magyar
helyesírási szótár <http://www.bookline.hu/control/bookhome?
bookid=700000070:7>.)
> Kettõbe kell írni
[Gondolom, ez véletlen elírás "egybe kell írni helyett".]
> A titkosügynök jelentésváltozást tartalmaz: valódi foglalkozását
> titokban tartó nyomozót, kilétét titkoló kémet, tehát olyasvalakit
> jelent, akit nem feltétlenül hívnánk ügynöknek, ha kilétét fölfedné.
Gondolom, itt az munkálhat, hogy te mást tartasz az "ügynök" szó
jelentésének, mint a mainstream. Ugyanakkor ha igazad lenne, akkort a
"*titkosmegbízott"-at is egybe kellene írni, hiszen nem feltétlenül hívnánk
"megbízott"-nak. De ugyanígy jár az "*egyetemitanár" is, hiszen õt
"professzor"-nak hívjuk (ki is kérné magának a szimpla 'tanár' titulust, ne
nézzék már õt egyszerû docensnek).
Summa-summárum: egy kis érveléssel jelentésváltozást szinte mindenütt ki
lehetne mutatni, ezért amíg ténylegesen, világosan fenn nem áll, addig nem
ildomos ezzel borzolni a köz idegeit.
(Avagy legyen "*Budapestinemzetközivásár", mert nem lehet benne vásárolni;
"*Szegediszabadtérijátékok", mert itt a "játék" nem az eredeti értelme
szerint való; stb..?)
Ezen kívül én pl. nem látom, mit jelenthetne a külön írt "titkos ügynök":
a 'rejtõzõ porszívóügynök' abszurditására nemigen lehet nyelvi úzust
alapozni; és ha a "titkos ügynök" -- az alkalmi szóképeket leszámítva --
jelentés nélkül való, akkor nem is áll fent helyesírási szempontból
értékelhetõ jelentésváltozás.
> A titkosrendõr azonban a hatalom embere
Lapozd azért fel te is az értelmezõ szótárt, de itt is megismétlem, ami
benne van: "titkosrendõr" = 'detektív'. Azaz nem feltétlenül "titkos", és
nem feltétlenül "rendõr", hanem olyan nyomozó (=rendõr), aki nem jár
egyenruhában (=titkos). (Ezzel szemben álltak a valódi titkos rendõrök, akik
beépülnek valahová.)
Ami jelentést ma tulajdonítasz e szónak -- velem együtt --, az modern
fejlemény [jelentéstapadás: az AVH/stb. titkosrendõre örökölte meg a
titkosrendõr elnevezést, a többiek átsorolódtak nyomozóvá], és azután való,
hogy a szó helyesírása kialakult (a XX. sz. elsõ negyedében még a korábbi
jelentés alapján).
(Egyébként amit te a "titkosrendõr"-rõl tartasz, az a "titkosrendõr" szó
kialakulásának korában minden "rendõr"-re igaz volt. A "rendõrség" ui.
kormányzati államhatalmi szerv [és akkor még nem volt önkorlátozó jogállam],
szemben a helyhatóságok által fenntartott "csendõrség"-gel; akkoriban ez
utóbbi nekünk is volt: ezek üldözték a betyárokat és oszlatták a
szekértorlódásokat.)
> * Mono + ton: amikor csak egyvalakinek a hangja hallatszik.
Érvénysítsd a saját "videós" elveidet: "monó + ton" :-)).
> A titkosrendõr nem olyan detektív, aki bûnügyekben nyomoz, hanem aki az
> ellenzék után nyomoz.
Krúdy - Jókai barátja a boldogtalan Rudolf királyfi (1925): "Tehát Rudolf
szeretett sétálni Pesten és Budán, lehetõleg olyanformán, hogy még a titkos
rendõrök se találják meg nyomát." Rudolf fõherceg nem volt ellenzék:
esetünkben a titkosrendõrök testõrök voltak, mint korunk fülhallgatós
öltönyös ruhásszekrényei.
Ugyanakkor a "detektív" korhû jelentésének megállapításhoz ajánlom
figyelmedbe Lámpérth Gézát 1914-bõl (Az én rózsáim): "Minden köhécselõ vén
asszonyban, aki utamba akadt, kémet és detektívet láttam". Vagy Pásztor
Árpádot 1911-bõl (Japán becsület): "A terveket a szekrényembe zártam, mert
ismerem a japán detektiveket és titkos megbizottakat."
[Mivel a "titkosrendõr" utolsó különírt elõfordulása a nagyszótári
korpuszban a fenti Krúdy-idézet -- de Krúdy már korábban írta egybe is! --
bízvást errõl a korról beszélünk a "titkosrendõr" jelentése kapcsán, tehát a
"detektív" értelmét is ebben ebben a korban kell vizsgálni.]
> Ezt nem egészen tudnám aláírni. Az operatív ügynök és a fedett nyomozó
> tudtommal nem annyira elterjedt kifejezések, én legalábbis eddig nemigen
> találkoztam velük. Alkalmi szókapcsolatoknak érzem õket.
A "fedett nyomozó" hivatalos megnevezés, vö. <http://www.mkogy.hu/irom37/
0990/0990-033.htm> 8. § e). Az "operatív ügynök" valóban nem a
legszabatosabb, ehelyett "operatív tiszt" ill. "operatív beosztott"
használatos. Ide jön még a "halózati személy" is, amely szintén nem íródik
egybe jóllehet nem 'internetes egyén'-t jelöl, hanem nem hivatásos
beszervezett embert. (Meg a korábban említett "titkos megbízott" stb.)
A "titkos ügynök", ha már itt tartunk, egy egyszerûsítõ populáris
zsurnalizmus.
> A tanácsai voltak azok, nyilván.
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/
101/pc010115.html>
> Lehetséges, ez esetben azonban két ilyen kivétel van, a titkosrendõr és a
> titkosügynök.
De _nincs_ ilyen két kivétel, amíg nem csinálunk. Csinálhatunk még ezen
kívül is szépszámmal ilyet, de minek.
P.S. A szókapcsolatokat alapvetõen _külön_ írjuk (AkH. 95. pont), ettõl
tételes szabály vagy 'hagyománytisztelet' esetén lehet eltérni: esetünkben
egyik sem indokolja az egybeírást.
|
