Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 757
Copyright Myths
2004-08-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Mgh. (mind)  100 sor     (cikkei)
2 Re: Fogalommagyarazat (mind)  18 sor     (cikkei)

+ - Re: Mgh. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!  

HIX NYELV #756, >:

>   Oké -- máshogy fogalmazok. Törekvésem az, hogy kodifikált formában
> ejtsem õket. Hogy ez a gyakorlatban mennyire sikerül, azt nem tudom. 

  Ez így sokkal korrektebb. Én viszont, miközben törekszem rá, tudom, 
hogy hol nem sikerül. De közben azt is világosan látom, hogy tkp. nincs 
más értelme ennek a törekvésnek, mint a nyájhoz tartozás megnyugtató 
érzése.


> > Emlékszem, hogy valamikor az írógépeken nem volt hosszú í, ú, û.
>
>   Jómagam nem szûnök meg ezt a tényt hibáztatni a kialakult kiejtési
> káoszért (elnézést az alliterációért). 
[...]
>   Ez nekem eléggé furcsa volna, a szerb uszkve horvát nyelvre
> emlékeztetne, ahol tudtommal vannak hosszú magánhangzók, de hogy hol, az
> rejtély, mert az írás nem jelöli õket. 

  Mint a szerb-horvát példa mutatja, a hanghossz írásban való 
jelöletlensége ténylegesen nem befolyásolja a nyelvközösség ejtési 
szokásait. Ez utóbbit mélyebb nyelvi tendenciák mozgatják. Pl. a 
magyarban egy idõben minden szóvégi magánhangzó hosszú volt. Aztán 
megindult rövidülésük: mára -- a toldalékokat leszámítva kevés 
kivétellel - teljesen megrövidült a szóvégi "á", "é" és "í" (de szó 
belsejében megmaradt, ezért van: "fa - fát", "kefe - kefét"), 
ugyanakkor az "ó" és "õ" még mindig kivétel nélkül* hosszú. A két 
csoport között ott van az "ú" és az "û": ezek már megkezdték a szóvégi 
rövidülésüket. Ez a tendencia még azelõttrõl való, hogy feltalálták 
volna az írógépet: és a teljes klaviatúra sem tudta volna jobban 
feltartóztatni...

  [* Van azért kivétel: a "no" és "no-no" indulatszavak. De az 
indulatszavakban használunk olyan hangokat is, amelyek egyébként nem 
hazsnálatosak, pl. "hm" (zöngétlen m), "br" (pergetett ajakhang). Így 
az ebbe a csoportba tartozó szavak nem érnek a kivételi listán.]


> > SZVSZ a jelenlegi rendszer mesterkélt, gyakorlati jelentõsége nincs,
> > csak arra jó, hogy elbizonytalanítsa azokat, akik írnak, és
> > voltaképpen támadás az egységesen írt köznyelv ellen. Ragaszkodni hozzá
> > nevetséges copf; sürgõsen el kellene törölni! 
>
>  Ez nekem eléggé furcsa volna, a szerb uszkve horvát nyelvre
> emlékeztetne, ahol tudtommal vannak hosszú magánhangzók, de hogy hol, az
> rejtély, mert az írás nem jelöli õket. 

  Pedig van ebben valami: a szerbek és a horvátok a nyelvérzékükre 
támaszkodnak, és õk tudják, hogy hol kell hosszú mgh.-t ejteni, sõt azt 
is, hogy milyen hangsúllyal (náluk egy mgh.-t hatféleképpen lehet 
ejteni: 2 hanghossz * 3 hangsúly [nincs/emelkedõ/ereszkedõ]). 
  A jelöletlenség célzatos: egyik oka éppen az, hogy nagy a területi 
variáció: az "ob(j)ed"-nek írt szót így a sto-nyelvjárást (ez az 
irodalmi nyelv alapja) használók ejthetik [o_/b(j)ed]-nek, azaz rövid 
emelkedõ hangsúllyal az "o"-n, és rövid hangsúlytalan "e"-vel, a csa-
nyelvjárásúak (pl. Dalmáciában) pedig ejthetik [obe_\d]-nek, azaz rövid 
hangsúlytalan "o"-val és rövid ereszkedõ hangsúlyos "e"-vel.
  A helyesírás tehát összeköti a szerb-horvátul beszélõket, nem pedig 
elválasztja azáltal, hogy a többiek rovására az egyik nyelvjárás 
hangúlyviszonyait jelöli. (Ezáltal az ettõl eltérõ nyelvjárásúak 
stigmatizálása is csökkenthetõ.)


> > Egy másik a "ch" betûkapcsolat megtartása a "almanach", "technika"
> > stb. szavakban, holott ezeket úgy ejtjük, mint a "h"-t a "sah", 
ill.
> > "ihlet" szavakban
>
>  Az én kiejtésemben az almanach és a sah egyformán [x] ejtésû, viszont a
> technika és az ihlet ejtése nálam [ç]. 

  Én is ezt írtam (ha a konkrét hangokat nem is említettem): azt 
jelenti az "ill.", hogy a párok elsõ, illetve második tagjai illenek 
össze kiejtés szerint. A dolog merituma az, hogy a magyar /h/ fonéma 
ejtése [h, h\, x, ç], miközben ehhez min. két betû: <h>, ill. <ch> 
tartozik, melyek írásmódja így nem felel meg a hangjelölés elvének.


> > (Gondban is vagyok általában a röviddel írandó "áru"-val :))
>   Hiszen ha csak Te lennél gondban... a fél ország ezzel küzd. Márpedig
> az áru = "termék" és az árú = "valamilyen árral ellátott" akkor is két
> fogalom, értelmes ötlet lenne továbbra is kétféleképpen írni õket. Ha
> eltöröljük a hosszú fnyámghok írásos megkülönböztetését, akkor
> homonimákat hozunk létre, amik korábban nem léteztek. 

  Már pedig az én kiejtésemben ezek homonímek, ui. én a 'valamilyen 
árral ellátotott' jelentésû szót is rövid [u]-val ejtem. Mint írtam, ez 
egy régi tendencia, amely már ilyen eredményt hozott, mielõtt 
megállapították volna a két szó helyesírását. Tehát a homoníma létezett 
korábban is (legalábbis a nyelvterület számmotevõ részén). 

  És az, hogy semmiben nem zavarna, ha ugyanúgy kellene írni e két 
szót, jól mutatja, hogy más ilyen pároknál a distinkciót nem 
alkalmazzuk, vö. 
"derûre ha jön _ború_", ill. "a veres _ború_ szõlõt vérrel öntözi most 
az 
Úr", de még ugyilyen az "ágyú", "gyepû" stb.
+ - Re: Fogalommagyarazat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Tamás, köszönöm vizsgálódásodat. Egyfelõl alátámasztottad azon
meggyõzõdésemet, hogy fogyatékos nem egyenlõ megváltozott
munkaképességû -- másrészt kiderült, hogy a helyzet még ennél is
rosszabb, mert amikor érdekvédelmi szervezeteink megváltozott
munkaképességûekrõl szónokolnak, akkor egy alig körülhatárolt,
bizonytalanul megjelölt embercsoportot próbálnak képviselni.

> Tehát eszerint általában véve az a megváltozott munkaképességû,
> akinek az OOSZI-ból papírja van arról, hogy a munkaképesség-
> változásának mértéke nagyobb, mint 0%.

  Az a gyanúm, hogy a gyesen levõ anyának nincsen ilyen papírja,
márpedig õt is bele szokták érteni a megváltozott munkaképességûek
csoportjába.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Spammindzson – útmutató a koreai spam elleni védekezéshez
TRAUBI = Szensavas uborka.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS