Kedves hixipixi!

HIX NYELV #824, >:

> > a szó több mint két (azaz legalább három) 
> > tagú, és több mint hat szótagból áll (vö. 
> > szabályzat 138. pont; ún. 6:3-as szabály).
> 
> Eszerint:
> "A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket
> azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő
> összetételi tag határán"

  A két megfogalmazás ekvivalens: a szabályzat készítői ausztrál 
bennszülött számábrázolást használtak: egy, kettő, több :)).  Tehát a 
|többszörös| alatt 'több mint kétszeres' értendő. 

  {A viccet félretéve, az idézted mondat előtt definiálják, hogy mi az 
a |többszörös összetétel|, l. 138. pont 3. bekezdése: "A kettőnél több 
szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket..."}

  A |többnyire| pedig azt jelenti, hogy vannak történelmi kivételek, 
mint pl. a |pénzügyminisztérium| (amely 3 tagú, 7 szótagos összetétel, 
tehát szabályosan |pénzügy-minisztérium|-nak kellene írni).  A 
|többnyire| azonban sem itt, sem másutt nem jelenti azt, hogy mi magunk 
"bővíthetjük" ezt a kivételi listát.


> Éppen kapóra jött ez a téma, mert nemrégen 
> valakivel arról vitatkoztunk,
> hogy hol kell (és el kell-e) választani ezt: 
>
> "idegen-nyelv-tanár-képző-intézmény-rendszer"
> (Szándékosan minden szó határán kötőjeleztem.)

Alapszabály szerint különírunk, az egybeírást kell indokolnunk. A két 
legtipikusabb egybeírási indok az alábbi:

1. Az egymás mellé került két szó kapcsolata jelöletlen. Ez az az ok, 
amiért az |intézményrendszer|-t egybeírjuk, hiszen ez szabatosan 
'intézmény(ek) rendszere' lenne, de hiányzik a |rendszere| végéről az 
|-e| birtokos személyrag. Ezt a raghiányt nevezzük jelöletlenségnek. 
Ugyanígy hiányozhat más is, pl. a |-t| tárgyrag, ezért van egybeírt 
|hegymászó| a különírt 'hegyet mászó' mellett.  Ide jöhet az ún. 
jelentéssűrítő összetétel, pl. |csigalépcső| 'csiga házához hasonló 
alakú lépcső'.

  Figyeljünk arra, hogy a jelöletlenség szabálya csak azonos szófaj 
esetén működik: a |magas ház| szókapcsolatot nem írjuk egybe, mivel a 
|magas| melléknév, a |ház| pedig főnév.  (N.B. Vannak olyan esetek, 
amikor főnevek "melléknévként" -- pontosabban jelzőként -- viselkednek: 
ilyen a főnévi minőségjelző; ezek is külön írandók, pl. |mérnök bátyám| 
'a bátyám, aki mérnök'. De néha nehéz a döntés...)

2. Jelentésváltozás lépett fel. Ilyen pl. a |sokszög| 'poliéder' szó: 
ez nem 'sok szög'-et jelöl, hanem egy mértani idomot, melynek sok szöge 
van. Gyakran nehéz eldönteni, hogy jelentésváltozás lépett-e fel, 
ilyenkor célszerűbb a különírásnál maradni. 

  Vegyük sorra a fentebb leírandó kifejezést az 1. indok alapján: a "-" 
jeleket "+"-ra cserélem ott, ahol a két szó közti viszony jelöletlen:

"idegen-nyelv+tanár+képző-intézmény+rendszer", mivel ez ugyanaz, mint 
'idegen nyelv{et tanító} tanár(oka){t} képző intézmény(ek) rendszer{e}' 
(itt {}-k között jelölöm az 1. egybeírási indokot generáló 
elhagyásokat).

  A |képző| és az |intézmény| közti kapcsolatot nem minősíthejük 
jelöletlennek, hiszen szófajukban eltérnek: a |képző| melléknévi 
igenév, az |intézmény| pedig főnév.  Ugyanez a helyzet az |idegen| 
melléknév és |nyelv| főnév viszonyával.  Ezekben az esetekben tehát 
csak akkor kell egybeírnunk, ha a 2. indok fellép.  

  A |képző| tekintetében a 2. indok problémáját meg sem kell oldani. 
Ugyanis a jelzőnk itt folyamatos melléknévi igenév.  Ez abba a halmazba 
tartozik, mint az anyagnévi, számnévi jelzős összetételek, vagyis a 
helyesírást befolyásolja, hogy a jelző (ill. a jelzett szó) összetett-
e; ha akarjuk, ez egy 3., "negatív" (tehát nem egybe-, hanem különírást 
generáló) indok.  A 3. indok így szólhatna:  Nem írjuk egybe az alábbi 
összetételeket, még akkor sem, ha a 2. indok alapján egybe kellene 
írni: ha a jelző anyagnév (pl. |műbőr|), számnév (pl. |tizenkettő|) 
vagy folyamatos melléknévi igenév (pl. |tanárképző|, |síugró|) _és_ a 
jelző, vagy a jelzett szó összetett. 

  Sajnos, a folyamatos melléknévi igenevek esetén ennek tételes 
kimondásáról a szabályzat elfeledkezett, de ez kiolvasható a szótári 
részéből, ahol a |főiskola| címszónál |tanárképző főiskola| szerepel, 
ill. a |sánc| címszónál az egybeírt |védősánc| mellett különírt |síugró 
sánc|.  A listatársunk által is jegyzett Osiris-féle Helyesírás viszont 
a 113. oldalon elemzi ezt a problémát.

  Summa-summárum: a |képző| és az |intézmény| különírandó, vö.

"idegen-nyelv+tanár+képző intézmény+rendszer"

  Az |idegen nyelv| különírandó, mivel itt semmiféle jelentésváltozás 
nem lép fel.  Azonban a különírt |idegen nyelv| a |tanár|-ral nyelvtani 
viszonyba lépett, így ennek van helyesírási visszahatása az |idegen 
nyelv|-re is (ezzel a visszahatással foglakoznak a mozgószabályok).  
Így ennek az írásmódjáról egy későbbi lépésben fogunk dönteni.

  További analízis: az "intézmény+rendszer", minthogy csak kéttagú, 
egybeírandó, tehát: 

"idegen-nyelv+tanár+képző intézményrendszer". 

  Azonban a "idegen-nyelv+tanár+képző" többszörös összetétel, így 
megvizsgálandók a mozgószabályok és a 6:3-s szabály. (N.B. A 6:3-as 
szabály nem tud hatni, ha van a szóban már egy kötőjel, pl. amiatt, 
mert a mozgószabály már fellépett.)

  A mozgószabály akkor lép fel, ha egybe kell írnunk egy kifejezéssel 
egy olyan másik kifejezést, amely különírandó (1. mozgószabály), vagy 
kötőjellel írandó (2. mozgószabály).  (A 3. mozgószabályt, annak 
specialitása miatt most figyelmen kívül hagyhatjuk.)  Az alább balról 
jobbra tagonként felépítve a kifejezést leírom a lépésenkénti 
megoldást, jelezve, hogy melyik szabály miatt kell úgy írnunk, ahogy 
(azt már tisztáztuk, hogy a 2. egybeírási indok mindegyik esetben 
fennáll):

|idegen nyelv| -- (jelzős kapcsolat, nincs egybeírási indok)
|idegennyelv-tanár| -- (1. mozgószabály)
|idegennyelvtanár-képző| -- (2. mozgószabály)
|idegennyelvtanár-képző intézményrendszer| -- (jelzős kapcsolat 3. 
indok)

Q.E.D.