kedves Sanyi!

1) amit hallani akartal, azt elismerem, az emberekben el egy istenkep, eleg reg
ota, eleg hatarozottan. viszont az mar egyaltalan nem igaz, hogy eleg konziszte
ns es egyertelmu istenkep, inkabb mindenfele istenkep. tehat pszichologiai teny
, hogy az ember pszichologiaban eros hajlam van a mitoszra, vallasossagra. erro
l irt Jung, Freud, Erich Fromm. no de mi kovetkezik ebbol? semmi kulonos. az em
ber tud fantazialni a valosagtol elegge elrugaszkodott dolgoktol.

2) az ember pszichejeben egy csomo igeny es fantaziara valo hajlam van, alegkul
onfelebb dolgok nyuzsognaek benne. osi szellemkepek, mondak, mesek, es meg osib
b motivumok vannak benne. a legkulonfelebb formaban es valtozatban. es mi kovet
kezik ebbol? semmi kulonos. ezen dolgok kozul alegkevesebbeknek van valosagalap
ja.

3) ezenkepek kozul a monoteista zsido-kereszteny vagy muzulman isten egyaltalan
 nem kituntetett. a monoteizmus fokozatosan es igeny szerint fejlodott ki Egyip
tomban es a kozel keleten.

4) >A tapasztalat szerinted csak empirikus, erzeki lehet. 
> Mi a helyzet az empatikus, misztikus tapasztalatokkal. 
azok is vannak, a pszichologia azokkal is foglalkozik, megvan a jo oka ezeknek 
az elmenyeknek, de ezekbol az elmenyekbol nem indokolt egy az anyagi vilagtol f
uggetlen masik realitasra gondolni. ezek az elmenyek eleg jol magyarazhatoak az
 emberi psziche tulajdonsagaival. amennyiben ezekbol ertelmesen osszerakhato vo
lna egy masik vilag, es nem lehetne "foldi" dolgokkal magyarazni, akkor a norma
l tudomany vizsgalna ezt a vilagot, es meg tudnank ismerni ezt a vilagot. de ug
y tunik, errol szo sincs. egyenloe nem indokolt masik vilag feltetelezese.

5) > Miert kellene a gondolkodast az altalad elkepzelt 
> racio hatarain belul tartani. A filozofia velemenyem
> szerint sokszor koltoi modon iranyul a vilagra.
nem szukseges a racio hatarain belul maradni. ki lehet lepni belole. csak tudni
 kell, hogy akkor mar egeszen mas dologrol van szo. ha egy racionalis gondolkod
o allitja, hogy "Isten van" es ez racionalisan indokolt, igazolhato. akkor ez a
z allitas tudas, es tudaserteke van.
ha viszont egy koltoi gondolkodo kijelenti, hogy "Isten van" es e mogott nincs 
racionalis gondolkodas, akkor ez enm tudas, hanem kifejezes. akkor ez muveszet 
es nem tudomany, akkor a kolto nem allitja, hogy isten van,hanem ezzel a kijele
ntessel ki akar fejezni valamit. latod, akkor egeszen mas dologrol van szo. ha 
atlepsz egy hatart, akkor tudnod kell, hogy most mar egy masik orszagban vagy.

6) > Ugy gondolom nagyon bizol a tudomanyban. Az ember 
> termeszetenel fogva sokkal tobbre nyitott, es altalaban 
> megelegszik a termeszetes belatassal. A tudomany 
> ervennyessegi kore nagyon szuk ketrec
> meglatasom szerint.
errol a termesztes belatasrol szamtalanszor bebizonyosodott, hogy bizonytalan, 
csaloka. a tudomany sem tevedhetetlen, de a racionalis tudasnak megis tobblet e
rteke van a "termeszetes belatas"-nal. megis megbizhatobb. a tudomany valoban s
zuk ketrec, de pont ebbola leszukitesbol adodoan a tudomanyos tudasnak jol megh
atarozott erteke van. a tudosok ha ismerik a tudomanyfilozofiat jobban tudjak, 
hogy mit csinalnak, mint a tagabb gondolkodasuak.

7) >Az ember eletet, hivatasat kell elore vinnie, az 
> onmagan kivuli cel megtalalasa a feladat.
no igen, ez egy tagadd dolog. de ki mondta, hogy kell? es ha viszont ezt akarom
, akkor ki mondta, hogy nekem ehehz szuksegem van Istenre? miert nem lehet ezt 
ugy megcsinalni, hogy elfogadom letezonek, amit a racionalis gondolkodas szerin
t annak kell mondanom, es a celjaimat ezenletezokben, illetve ezenletezok speci
alis szemleleteben, ertekrendjeben talalom meg? miert kell a vagybol letezot cs
inalni?
egyaltalan, miert kellene masban megtalalni a celt? magamban nem talalok celoka
t? es ha masban,akkor miert nem tarsakban, miert egy trenszcendens apaban?

8)
> Az emberben meglevo vagyakbol, iranyultsagokbol lehet 
> kiindulni. Ezeket tamaszthatjak ala a megismeres altalad 
> kizarolagosnak tartott modozatai.
oriasi hiba a megismerest a vagyak ala rendelni. ezzel megindokoltad, hogy en l
etezonek fogadjam el a 90-60-90-es szoke, okos, bombazo, tokeletes felesegemet,
 azert,mert vagyok ra.:)

>A valosaghoz vajon hozzatartozik-e Isten, vagy legalabbis a
>lehetosege. Vizsgalhato-e empirikusan?
a lehetoseg hozzatartozik. nyugodtan mondhatsz olyan elemelteket, amik a 4 dime
nzion kivuli dolgokrol szol, vagy nem ilyenfajta anyagi dolgokrol, mint a "fold
i" anyagok. csak egy kivansag van. ellenorizheto, racionalis elmelet legyen.

>Igen, a keresztenyseg Jezus Krisztusaval pontosan ez a 
> helyzet: lattak, hallottak, tapintottak.
elnezest de errol enm szolnak olyan dokumentumok, amelyek alajan ezeket a tapas
ztalatokat elfogadnam. csupan egy ket nevtelen szerzo altal, 70 evvel kesobb ir
t konyvekben van errol szo. ezeket a konyveket manipulaltak, eredetileg alig sz
olnak olyasmirol, mint amiben a keresztenyek hisznek. a legosibb evangelium a M
Ark evangeliuma, ami veget er Jezus halalanal. abban alig van szo olyasmirol, a
mibol a kereszteny hit al. csupan egy zsido profetarol. node ilyen sok volt.

>A termeszettudomanyok teren minden bizonnyal.
elnezest, de mirol szol az allitasod? Isten termeszettudomanyos ertelemben lete
zik, vagy csupan filologiailag?:)

>Nem feltetlenul kel ujnak lennie a tapasztalatnak, ezek >mar bennunk vannak cs
ak joreszt reflektalatlanul.
de, a regi tapasztaaltok mar ertelmezettek, es ezekbol semmifele isten letezese
 nem indokolt kovetkeztetes. a regi istenelmeletek is lealdoztak,mert a tudoman
yso elmeletek messze jobb elmeletek, hogyne mondjam, az istenelemeltek nem igaz
an elmeletek, csupan elkepzelesek.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: lutra.sztaki.hu)