Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX AGYKONTROLL 1639
Copyright Myths
2003-01-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 agykutatas, neprajz es kisbaba (mind)  109 sor     (cikkei)

+ - agykutatas, neprajz es kisbaba (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Szervusztok!

Most olvastam Hámori József agykutató könyvében, hogy a babák pozitívan
reagálnak édesanyjuk hangjára.
Amikor a mama magnóra felvett beszédjében a szórendet, illetve az intonációt
mesterségesen megváltoztatták, a baba már nem reagált, nem ismerte fel a
hangot.
Ugyanígy más emberi hangoktól is nagyon hatékonyan meg tudja különböztetni a
mamáét.

Érdemes lenne az édesanya szeretettel becézõ hangját felvenni és (a megfelelõ
alkalmakkor) visszajátszani.
De az is jó lehet, ha valamiféle "nyelvleckét" vagy hasonló "tudományos
elõadást" (összhangban a Montessori-pedagógiával) tudna a baba magnóról
hallgatni - a mama hangján.

Remélem, hogy tudtam ötletet adni.

Érdemes elolvasni az interneten a Mindentudás Egyetem elõadásait. A legutóbbi
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóé volt, nagyon érdekes, igencsak érinti a
baba-témát is. Nemcsak a mama hangjáról szól, hanem az ének-kommunikációról
is.
Milyen érdekes: a beszéd a bal agyféltekében fejlõdik ki, a zenei hallás a
jobbhoz tartozik. Jó ösztönnel gondoskodtak az édesanyák gyermekeik mindkét
agyféltekéjének egyenletes fejlõdésérõl!

Valószínûleg hasonló alapokon nyugszik a Lozanov-módszer is, amely muzikális
háttérrel segíti a tanulást. De említhetném ezzel kapcsolatban a
Waldorf-módszer ennek megfelelõ foglalkozásait is.

Beollóztam az anyagból a legérdekesebb oldalt.

***

III. 3. A csecsemõkori szocializáció tanulságai

Altatás, nyugtatás, zenei nevelés

Megszületik a kisgyermek, és mindjárt elkezdi tanulni az emberséget. Elõször
érez, érzi az anya közelségét, megtanulja, hogy az érintés szeretet fejez ki.
Megtanul mosolyogni a rámosolygóktól. Eldobott, árva gyermekek otthonában nem
jut mindegyiknek annyi mosoly, mint annak, akinek van édesanyja. Az ilyen
otthonokba látogatók döbbenetes élménye épp az, hogy annyi mosolytalan
kisgyermekkel találkozik. Aztán az édesanya megkezdi a tanítást. A jó tanító
abból indul ki, amit már tud a gyermek. Mit tud a párnapos kis csecsemõ?
Szopni. Megtanulja csücsöríteni az ajkát és a nyelvét. Gyermekkori emlékem,
hogy jönnek megnézni a nénik a párhetes-hónapos öcsémet. Föléje hajolnak,
összecsücsörítik a szájukat, kidugják kissé a nyelvüket és mozgatják,
forgatják az ajkuk közt dúdolgatva. Emlékszem, hogy 1962 óesztendõ utolsó
napján a moldvai Lujzikalagorban a házban hallgattuk az udvarban hejgetõ
legénycsapatokat. Két hejgetõ csapat jötte közt az egyik házbeli fiatalasszony
altatta a bubáját: úgy ahogy öcsémnél láttam hatvan évvel ezelõtt, de a
fiatalasszony énekelt is.

Alululej, alululej, kukujj el... Jancsekám... alululej. A gyermek
visszamosolyog. A beszélt nyelv elõtt már tanulja a zenei anyanyelvét, a zene
nyelvét. Hogyan is válaszolt egyszer Kodály Zoltán, amikor azt kérdezték tõle,
mikor kell kezdeni az énektanítást? Kilenc hónappal a születés elõtt,
válaszolta. Hogyan is nevezik az angolok a bölcsõdalt? Lullaby. Csaknem úgy
hangzik, mint a kalagori altató. Üzenet az õskorból, amikor az angolok õsei és
a mi õseink még hasonló nyelvet beszéltek.

Ha a csecsemõ szopott, utána nem fektetik le rögtön. A mohón lenyelt tejjel
sok levegõ is kerülhet a kicsi gyomrába, s ha így kerül vízszintesbe,
kibukhatja a tejet, vagy a legrosszabb esetben a légutakba kerülhet az
anyatej. Ezért a szoptatás után a kicsit felállítják, rázogatják, höccögtetik,
büfiztetik - ehhez térdükön lovagoltatják is, egyszerû, ritmikus kis dalt
dúdolva: "Gyi, gyi paripa, Azon megyünk Brassóba...". Ez a kicsi ember elsõ
találkozása a dal, a zene, a ritmus, a mozgás, a tánc leírhatatlan õsi
örömével. Karon ülve késõbb is így tanulja a ritmust, saját magát rázogatva,
emelgetve, nézve a nagyobbak táncát, majd késõbb társaival próbálgatja az elsõ
ritmikus tánclépéseket a játékokban.

A testközel szerepe az anya-gyermek viszonyban

Az anya állandó közelsége, hogy érezte teste melegét, érinthette arcát,
hallhatta szívdobogását, nagyban elõsegítette a gyermek testi, szellemi és
érzelmi fejlõdését - ezt a modern orvostudomány és lélektan bizonyítja.

A kisgyermek sokáig, jó egy éven túl is szopott, az anya azonban kénytelen
volt dolgozni, ellátni a háztartást, kapálni, gyomlálni a kiskertben, felnõtt
gyermekeit gondozni, esetleg még piacra is eljárni. Ilyenkor a kisgyermeket
szorosan magára kötötte úgy, hogy a gyermek fejecskéje a mellén vagy a hátán a
szíve fölé kerüljön, hogy hallja a szívdobogását.

Az anya két karja szabad maradt, dolgozhatott, cipelhetett is, ha kellett.
Láttam afrikai néger, indián, ázsiai kismamákat, akik így dolgoztak, és
baranyai német fiatalasszonyokról készült fényképeket is, akiket a templomról
kijõve kapott lencsevégre a fényképész. Mindegyiknek egyformán, mint a
katonáknál a géppisztoly, a kicsi gyermek a mellére volt kötve úgy, hogy a
feje a szívük felett nyugodott. Ehhez külön erre a célra szõtt gyermektartó
kendõt, Kindstuchot használtak; hasonlókat alkalmaztak a sokác asszonyok is
Baranyában. Japánban ha a kisgyermeket valami baj, betegség miatt el kell
választani anyjától, például inkubátorba kerül, halk zenével és a szívdobogás
ritmusával nyugtatják meg.

***

A teljes elõadás anyaga:

http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/eloadas_andrasfalvy.html

Szeretettel egyre jobban:

Lovass László
Email: 
http://www.nexus.hu/lovass/
Pszichotron email-lista:
http://groups.yahoo.com/group/pszichotron

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS