FERI

> Van, csakhogy a csehek tiltakoznak a használata ellen. Mégpedig két
> okból.

  Érdekes, hogy ez nekem kimaradt. Amióta Csehszlovákia szétszakadt,
sokszor került szóba itt-ott, hogy miért nincs az országnak rövid
neve, de ezt a választ nem ismertem.

> Egyrészt õk Csehországnak a Cseh Köztársaság hét tartománya közül
> csak ötöt neveznek, mert a másik kettõ Morvaországhoz tartozik (a
> morvák is csehül beszélnek, de a földjük az Morvaország),

  Azért ez nekem kicsit sánta magyarázat, õszintén szólva.

> másrészt a német elnevezést (die Tschechei) történelmi okokból
> sértõnek érzik.

  Ez meg pláne. Én nem érzem sértõnek, teszem azt, hogy németül
Ungarnnak hívják az országomat, sõt azt sem, hogy én magam der Mann
vagyok. Németül így mondják. Különben is, ha a német rövid név sértõ,
akkor kérjék meg a németeket, hogy találjanak ki egy másik rövid
nevet, mondjuk die Tschechland, de ettõl még a franciáknak miért kell
folyton végigmondaniuk, hogy République tche`que?

JÓZSI

> http://groups.google.com/groups?selm=tipp.3602.17%40HIX&oe=ISO-8859-2
> &output=gplain

  Szent Habakuk, egy hixes linket ilyen bonyolultan megadni... :)
  Jó cikk, nekem a tengerimalacos változat tetszik a legjobban, de
õszintén szólva nem találtam benne olyan érvet, ami arra ösztönözne,
hogy szívvel-lélekkel elvessem Csehország rövid nevének gondolatát.

> Egyebkent a fentitol elteroen mostanaban egyre tobbszor hallom a
> Czechia elnevezest, es a http://www.czechia.org/ lap szerint ez az
> orszag elfogadott rovid neve.

  Magam is így gondolom.

TAMÁS

> Nem biztos, hogy minden nyelven létezik a rövid név.

  Ez valószínû, illetve ha létezik is, nem mindig lehet megszerezni.

> Ez a terület hosszú évszázadokon át csak "Bohemien" volt, így a
> világ nyelvein ennek tükörképei voltak használatosak. 1920-ban pedig
> rögtön Csehszlovákia lett, és csak 1992 óta van önálló Csehország.

  Azért mintha Szlovákia se lett volna mindig független, és a világ
minden nyelvén van neki rövid neve. Állítom egyébként, hogy azon a
nyelven, amelyen volt szó a szocialista Csehszlovákia részét képezõ
Csehországra mint tagállamra, van szó a független Csehországra is,
éspedig ugyanaz a szó. Hiszen a Szovjetunió és Jugoszlávia
utódállamait is ugyanúgy hívjuk most, mint tagállam korukban
(eltekintve Szerbia és Montenegrótól, amely manapság is szereti
használni lánykori nevét, no meg a
Belorusszia--Fehéroroszország--Belarusz zûrzavartól). Szlovénia a
nyolcvanas években kiadott atlaszokban is Szlovénia volt, Ukrajna
Ukrajna, Szlovákia pedig Szlovákia -- és Csehország is ki volt írva.
Csak nem vastag, hanem vékony piros vonal választotta el õket egyes
szomszédaiktól.

  Nos, én a magam részérõl azt a policit fogom követni, hogy a
megszerezhetõ rövid neveket kiírom, és teszek egy lábjegyzetet, amiben
elmagyarázom, hogy Csehországnak ezeken és ezeken a nyelveken van
ugyan rövid neve, de ezt a csehek valószínûleg nem szeretik. Ugyanígy
teszek majd Írországnál is, csak nem a nem szeretésre hívom föl a
figyelmet, hanem a hosszú név feltehetõ hiányára.

> A nõnemû fõnevek -- köztük az országnevek is -- lenitálódnak a
> határozott névelõ után, a hímnemûek nem. Így van ez a walesiben is.

  Puff, nõnemû fõnevek. Tényleg. Valamikor tanultam, de hát hol van az
már...

> A "bh" nem egy ír furcsaság a "v" betû írására, hanem a lenitált "b"
> jele, amit [v]-ként kell kiejteni. Azt a [v]-t, ami nem lenitált
> "b", nem jelölhetjük "bh"-val (ugyanez igaz az "mh"-ra és a
> "bhf"-re).

  Ööö... távol álljon tõlem gyanaxással élni, de tudtommal leníció csak
szó elején fordulhat elõ. Mármost itt van a már említett dubh, avagy
gabhar kecske, dhaoibh nektek, leabhar könyv, sibh ti (és oraibh, libh
stb.), raibh nem, subh lekvár, scríobh írni, labhair beszélni, ennyit
írtam ki találomra Gearóid Ó Cillín Ceachtájából. Mármost ezeknek a
szavaknak sehol nem láttam lenitálatlan gabar, dhaoib, leabar stb.
formáját. Tény, hogy nem értem a nyelvet, de imádok idegen nyelvû
szövegeket olvasni, és meg is ragad sok minden az olvasottakból;
feltûnt volna, ha ismerõs szavakat úgy látok, hogy egy betûben
eltérnek, éspedig furcsa módon térnek el. Ugyanakkor az országnevek
keresgéléséig egyetlen iafia v betût nem láttam gael szövegben.
bhFalami nem stimmel.

> Én arra gondolok, hogy mivel olyan kevesen használják az ír nyelvet,
> nem is biztos, hogy van megállapodott hivatalos név 'ritka'
> országokra: a jogi dokumentumok, tehát ahol ennek relevanciája van,
> angolul íródnak. Így ez a regiszter gyakorlatilag hiányos az írben.

  Evviszont nagyon is lehetséges.

> De a Vicipéidgyel én vigyáznék, mint hivatalos adatforrással: nem
> kellõen validált adatokat tartalmaz.

  Igen, magam is gyanút fogtam közben, úgyhogy csak ott fogom használni,
ahol más forrás nem áll rendelkezésre.

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Nicky – egy 22. századi kislányról, a világprogramról és az elsõ törvényrõl
KOSLAT = Régi mértékegység birkák súlyának megállapítására.