:

nos akkor egyreszt az a priori istenbizonyitasok temat lezarhatjuk, mert te mag
ad nem ugy ertetted a bizonyitast, amit eloadtal. csak azert tertem ki erre az 
agra, hogy egyertelmuen halljam, hogy hogy erted azt, amit bizonyitaskent eload
tal.

ezek utan vilagos, hogy abbol indulsz ki, hogy a hivo emberekben el egy istenke
p, amely alegtokeletesebb leny, es a tokeletesseget ugy gondoljak, hogy a letez
o dolog tokeletesebb, mint a nemletezo dolog, es ebbol levezetheto az, hogy az 
istenkepbol kovetkezik az, hogy egy letezo istenrol van szo.
igen am, de ezzel csupan azt bizonyitottad, hogy az emberek istenkepenek logika
i kovetkezmenye, hogy ez az istenkep egy letezo istenrol szol, azaz, hogy az em
berek tulajdonkeppen ugy gondoljak istent, hogy az letezik.
azt az implikaciot nem latom, amibol az kovetkezne, hogy ez az isten a valosagb
anis el.

vegyunk egy analog bizonyitast: en Hofeherket ugy kepzelem el, ahogy amese szol
, ebbol kovetkezik, hogy Hofeherke el, hiszen amesebenpeldaul meghal,marpedig a
ki nem el, az nem hal meg. tehat bizonyithato, hogy amennyiben en a mese szerin
ti Hofeherkere gondolok, az el. ebbol csupan az kovetkezik, hogy en tulajdonkep
pen egy elo Hofeherkere gondolok, es nem az, hogy az a Hofeherke, akire en gond
olok, valoban el.

kulonbseget kell tenni ket kijelentes kozott:

"en egy elo Istenre gondolok" illetve, "az az isten, akire en gondolok, valoban
 el" te az elobbit bizonyitottad, enm az utobbit.

tovabbra is azt allitom, hogy amennyiben arrol van szo, hogy mi van a valosagba
n, a tapasztalatokbol kell kiindulni, racionalisan kell gondolkodni, es raciona
lisan kell megallapitani, hog ymi az, amirol azt mondjuk, ez van, es mi az, ami
rol azt mondjuk, ez nincs. ezt az igazsagot nem lehet bizonyitani, es arrol, am
irol azt mondjuk, hogy jelenlegi ismereteink szerint megalapozott az az allitas
, hogy "ez nincs" az nem jelenti azt, hogy cafolni tudnank, hogy az nincs.

a tudomany mai allasa szerint a Nap egy letezo csillag a Foldtol 8 fenypercnyi 
tavolsagra. ezt az allitas a tudomany nem tudja szigoruan bizonyitani, de egy r
acionalis, jol megalapozott, igazolt allitas.

ugyanakkor a tudomany mai allasa szerint Budapesten, a Vorosmarty teren nincs e
gy nagy lathatatlan monolit. ugyanakkor, ha valaki ezt allitja, azt nem lehet m
egcafolni.
. a racionalis, ertelmes allitasok nem egyszeruen bizonyitast es cafolast jelen
tenek. a tapasztalati tudomany semmit nem tud bizonyitani es sok dolgot ki lehe
t talalni, ami cafolhatatlan. ez nem jelenti azt, hogy ezek ertelmes dolgok, es
 barmi ertelme volna ilyeneket allitani.
a sci-fi irodalom megannyi cafolhatatlan, es lehetseges dologrol szol, de a sci
-fi irodalom nem tudasrol, hanem muveszetrol szol. a tudomany tudasrol szol, am
i lenyegesen tobb, mint az, hogy lehetseges valami. a tudas tobb, mint lehetose
g, hanem egy mepirikusan jol igazolt hipotezis.

a jogtudomanyrol nem tudok sokat, amennyiben tudomany, akkor racionalisnak kell
ene lennie egy bizonyos jol meghatarozott tekintetben. ha nincs igy, akkor jogt
alanul nevezi magat tudomanynak.

>Miert ez lenne a racionalis valasz. Ez az a valasz, amit a
>metafizikai termeszeterol lemondott ember ad.
az a fajta metafizika, amit irasaidbol ki tudok venni, egy olyan fajta metafizi
ka,aminek semmi ertelme nincsen, es nem viszi elore az emberi tudast. a valosag
rol az emberi tudas az empirikus alapu racionalitas, es nem mas.

> A kinyilatkoztatas nagyon is tapasztalani: az ember a 
> tortenelemben megszolalo Istent tapasztalja meg 
> korlatainak legmegfelelobben.
ez egy meglehetosen homalyos dolog, lehetne konkretabb tapasztalati allitasokat
 tenni? a tapasztalati tudomany alapja olyan tapasztalati allitasokbol all, hog
y "X.Y. ezen a helyen, ebben az idoben, ezt latta, halotta, tapintotta, szagolt
a, vagy ezt merte, esetleg ezt erezte"
ez az, amibol ki lehet indulni, nem mas.

>Ezeken tul, ha a tudomanyom pontosan Istenre iranyul, 
> miert ne lehetne a diskurzus resze Isten? 
a tudomany az 1800-as evekig fogallkozott elmeleteiben istennel, de aztan elvet
ette ezt az elkepzelest. egyreszt azert, mert nem siekrult elmeletet csinalni b
elole, masreszt azert, mert nem igazan igazoltak volna a tapasztalatok ezt az e
lmeletet, harmadreszt azert, mert tapasztalatilag sokkal jobbanigazolt elmelete
ket talaltak.
ezek utan istenrol diskuralni a tudomanyban, azaz a valosagrols zolo racionalis
 eszmecsereben nem igazan korszeru. aki ilyet eker, annak valami ujfajta elmele
tet, ujfajta tapasztalatot kell leraknia az aztalra, amirol indokolt beszelni.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: lutra.sztaki.hu)