1. |
KEZ (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
2. |
Bajrul (mind) |
172 sor |
(cikkei) |
3. |
TV hangja (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
4. |
RE: buli (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
5. |
Nevnap (mind) |
5 sor |
(cikkei) |
6. |
bevezetes a komolyzene vilagaba (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
7. |
Kabelkoncepcio I (mind) |
151 sor |
(cikkei) |
|
+ - | KEZ (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary] irta:
>>Orulok, hogy vegre sikerult kipiszkaljalak a csigahazbol. Szeptembertol
>>indulnak a "Kovary Esti Zenelesek".
>Lassan itt a szeptember, mit jelent pontosan ez az esti zeneles ?
Amikor nem hifizunk, nem tesztelunk, hanem zenet hallgatunk, zenerol
beszelgetunk elore eldontott musorral. Kizarolag komolyzenet. Nehany
budapesti klasszikuskedvelo.
Udv, Peter.
|
+ - | Bajrul (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary] irta:
>> En mar lattam feketet, es szurket is serpenyoben. :-)))
>> Kabeleken meg mindenfele szinut. De ismetlem nem vegyelemeztem ezeket.
>> [Nehogy valaki a szinezekekkel jojjon! Ott a mosolygo!]
>Kerlek ne probalkozz tovabb a teflon tovabbi alfajainak a koltoi
kitalalasaval.
Istenem, hat egyaltalan nem en talalom ki oket "koltoien". Megteszik ezt
a gyartok es a tesztelolaborok is.
>A serpenyokon sincs teflon.
Serpenyon meg Teflon-2 felirast is lattam mar. :-)
>A teflon nem azert feher, mert szinezek van benne, hanem a kristalyos fazis
>nagy merteke miatt atlatszatlan.
En sem erre gondoltam. Hanem arra hogy a szinezekek miatt van belole
rengeteg szinu. Ugy latszik hiaba hivtam fel figyelmeteket kulon is a
mosolygora. Ott is irtam, hogy nem vegyelemeztem oket.
>Ezeket eloszeretettel osszemossak a teflon nev alatt, ezert gondoltad
tevesen
>teflonnak az atlatszo reteget.
Hat a gyartok, a tesztelok, a kereskedok is egyhanguan ezt allitjak
rola. Ismetlem nem vegyelemeztem.
>> A Nirvana peldaul azt irja a Teflonjarol, hogy "Fluorinated Ethylene
>> Propylene" A FEP a PTFE-vel [Poli Tetra Fluor Etilen] egyutt a DuPont
>> vedjegye. Nos en nem vagyok vegyesz, de a fenti szoveg szerint
>> fluorozott etilen es propilen. Tehat meg kemialiag is eltero Teflonok
>> leteznek attol fuggoen, hogy hany % fluorozott etilent, es hany %
>> fluorozott propilent
>> tartalmaz. Ismetlem, mind a PTFEt, mind a FEPet Teflonnak hivjak. De ha
>> van valaki vegyesz szagerto a listan, akkor kerem irja meg mi is a
>> pontos abra!
>A Nirvana legalabb azzal nem teveszti meg a vasarlot, hogy odairja a FEP
>roviditest. A FEP monomerje oxigen atomot is tartalmaz. Tehat nagy kemiai es
>fizikai elteres van a teflontol.
Nem teveszti meg? Hat a Teflont ugyanugy odairta.
>Soha nem neveznek ugyanannak kemiailag eltero anyagot ugyanannak.
Kemikusok pesze hogy nem. Lasd FEP-PTFE. De marketingesek ihaj
megteszik.
Legalabbis ha arra gondolok, hogy vegyileg mi az osszetetele mondjuk a
benzinnek, a propan-butan gaznak es a tobbi nem "vegytiszta" dolognak.
Egyaltalan letezik tokeletesen vegytiszta dolog? Mind a FEP-et, mind a
PTFE-t Teflonnak nevezi a DuPont. Pedig van ott eleg vegyesz.
>A szazalekos megjelolesed pedig nagyon rossz tipp, egeszen masrol van szo,
>de ne menjunk bele ennyire a muanyagkemiaba.
Pedig ez lett volna az igazan erdekes. Mindig ott hagyod abba a
dolgokat, ahol a leginkabb erdekesse kezdene valni a dolog. Engem ez pl.
nagyon is erdekelne. Annyira, hogy egy vegyeszmernokkari internetes
fickot mar zaklattam jo fel eve a teflon[ok]rol, de o sem tudott
konkretumokat mondani. Sajnos most sem lettem okosabb. Konyorgom menjunk
bele!
>> Hat kabeleknel eppen hogy a fizikai tulajdonsagok a lenyegesek. Ott
>> nincs kemiai reakcio. Tehat a polimerizacios fok itt eppenseggel
>> lenyeges lehet.
>A polimerizacios fok az azonos kemiai felepitesu polimer mechanikai-fizikai
>tulajdonsagait hatarozza meg. Teljesen felreerted, mirol van szo.
Tehat az elektrofizikai tulajdonsagai valtozatlanok maradnak?
Ez szamomra nagyon meglepo. Tenyleg. Milyen a PTFE monomerje? Mert nem
tudom. Talan folyekony, vagy esetleg gaz szobahomersekleten es nyomason?
>> Az a "szep" a hifiben, hogy kulonbozo emberek egeszen maskeppen tudnak
>> hallani, ezert aztan mas is az ertekiteletuk egyes keszulekekrol. En a
>> Kimbert epp "a zene sokkal melyebb dimenzioi" miatt veszem, bar a Fekete
>> Vezeteket meg nem hallottam az en ismert rendszeremben. Viszont
>> lemezjatszoasztal ugyeben is kiderult, hogy mi ketten is meglehetosen
>> elteroen preferaljuk a hangokat. Ez nem baj termeszetesen.
>Szerintem ez nagyon nagy baj. Nem azert mert mi nem ertunk egyet, hanem mert
>ennyire megoldatlan mit es miert hall/ertekel elteroen az ember. A szakmai
>hatterrol nem is beszelve.
Azert nem baj, mert igy mindenfele "hallasu" hifis gyarto es kereskedo
Meg tud elni a piacon. Minden zsak megtalalja a maga foltjat, a hozza
hasonlo "hallasu" vevokort. A Te "hangod" egeszen masfele, mint mondjuk
a Dunaudioe, vagy a Denes Petere. Megis mindharmotoknak meg van a
magatok visszajaro vevokore. Azok, akik azt is hiszik, hogy eppen az
altaluk preferalt gyarto termekei a legjobbak. Sot, meg a Keravill is
jol megel a borzalmas hangu japan dompingaru eladasabol, hala a
botfulueknek, akik allatira buszkek a
csillogo-villogo "markas" minihifitornyukra. En erre gondoltam. Aki az
Aliscanal kolt, az jobbnak tartja a dolgaidat, mint a Dunaudioet, es
viszont. Aki mar nem a Keravillban keresi a megoldast, az tobbnyire
tajekozodik elotte. Hogy nem hallunk mi ketten egyforman, az nagy
valoszinuseggel azt is jelenti, hogy egyikunk tevedesben van, de en ezt
sem tartom nagy bajnak. Mindketten boldogok vagyunk a magunk
velemenyevel.
>> olyan elegge el nem itelheto emberek is, akik nem az Aliscanal
>> vasarolnak hifit. :-) Hanem mondjuk pl. a Dunaudional, vagy az Audio
>> Researchnal.
>Ezt igy meltatlan dolog szembeallitani, en a magam reszerol kizarolag
>szakmai szempontbol vitatkozom.
Semmifele meltatlan vagy serto nincs ebben. Lasd a fenti velemenyemet.
Vica-versa ervenyes a dolog.
>Semmilyen sajat izles nem jatszik szerepet a hangminoseg megiteleseben,
>ha igy lenne nem ereznem etikusnak itt a reszvetelemet.
Minden valamirevalo hifista erre torekszik. En is igy tartom magamrol.
De en azert arnyaltabban latom a dolgot. Peldaul abban, amit Te is
nagyon hangsulyozol, hogy az elo zenetol tavol van a hifis reprodukcio.
[En ugyan joval kozelibbnek mondom, de hat ennek a tavolsagnak a
megitelese erosen relativ] Ha meg a hifi rosszabb, akkor a kulonbozo
keszulekek nem _egyforma_ iranyban ternek el tole. Eleg sokdimenzios a
problema. A tapasztalatom szerint erre nincsen egyertelmu, altalanosan
elfogadhato megoldas. Pledul, ha az egyik rendszer kicsit zajosabb, a
masik meg _kicsit_ torzabb, akkor kulonbozo emberek maris elteroen
preferalnak.
A nepesebb hallgatosag egyaltalan nem garancia imho a helyes utra. Mert
kozottuk kulonfele szimpatia, es "rokonlelekseg" elkerulhetetlenul
kialakul. Ha pl. engem hivnal resztvevonek a Te fulelo csoportodba, hat
tuti, hogy rovid uton ugy kivagnal onnan, mint pisis macskat az esobe
szoktak. Bocs visszavonom. Te nagyon kedves, udvarias ember vagy.
Legfeljebb nem venned figyelembe a velemenyemet. De en, elobb-utobb
nagyon rosszul ereznem
magam a masfulu tarsasagban, es magamtol tavoznek. Hasonlo esetben en,
ha nem is goromban, de azert valahogyan igyekeznek megszabadulni toled.
Egyszeruen azert, mert en meglehetosen maskeppen hallok, ezert ugy
ereznem, hogy Te hallasz rosszul. Konyorgom ne vedd tamadasnak! Te
ugyanigy vagy az en hallasommal. Es ez ellen a rulettszeruen
kivalasztott hallgatosag sem segit. Elobb utobb ket, vagy tobb reszre
szakad, es A fonok azoknak a velemenyet preferalna, amelyeknek a
velemenye hasonlo az ovehez. A pontozas,
az atlagolas sem segit imho, csinalhatja akar Martin Colloms, pedig o is
meglehetosen buszke paneljenek megbizhato iteletere.
De ismetlem nem olyan nagy tragedia, ha a termekek hangzasa tukrozi a
gyartojanak izleset. A hallgatosag izlese is eltero, es mindenki
megtalalhatja a szamara szimpatikus rendszert.
Nagyon elokelo objektivitast hirdetni, amellett ervelni, azt
bizonygatni. Nagyon sokan teszik ezt, nagyon sokan torekednek erre,
keszulekeik hangja megis erosen elter. En is igy vagyok vele. Keresem a
garanciakat. ___Zenei___ nuanszokra is figyelek. [nem effektekre, nem
tranziensekre, nem arra, hogy hallom-e a kockacukrot a kevergetett
kaveban, ezeket egy
gorombabb hangu rendszer erosen kiemeli] Olyan pici _zenei_ nuanszokra,
amit az egyik rendszer elmos, nem lehet rajta hallani, de a masikon igen
es nagy magabiztossaggal jelentem ki, hogy a "nagyobb akusztikai
informacio atereszto kepessegu" rendszer a jobb. [szohasznalat pat.
pend. by Alisca] En ezt "nagyobb zenei felbontasu"nak neveztem. Te is
valami hasonlot teszel. Megis erosen elter a kettonk altal preferalt
hangzas.
Attol tartok, hogy minden ovatossagom, balanszirozasom ellenere megis
sertve fogod erezni magad, es meg fogod ismetelni a korabban irt
erveidet. De hat az sem baj, ez is ertekes tema a hangon. De hidd el nem
akarlak tamadni, serteni, de nem modhatok mast az oszinte velemenyemnel.
Egyebkent semmifele etika nem tilja imho a sajat izles kepviseletet a
listan.
Mert ha akarhanyan objektivitasra torekszuk is, a keszulekeink hangjaban
meglevo hangzasbeli kulonbsegek imho a velemenyunket tukrozi, amit
izlesunknek lehet nevezni leginkabb.
Udv, Peter.
|
+ - | TV hangja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves HANGosok!
Kovary Peter irta:
> >Szerintem azert "jo" a TV, mert kevesebb a magas hangja, ezert az nem
> >zavar. Vagy sokszor egyszeruen azert, mert nem is feled all a hangszoro,
igy
> a
> >zavaro hangok el sem jutnak hozzad. Nincs itt semmi "misztikum".
>
> Misztikum egyaltalan nincsen, de en maskepp magyarazom. Persze
> savhatarolt a rendszer. Alul is, felul is. De egy minitoronynak dicsert
> japan gonosz kis torpebol [Alberich] soha az eletben nem lehet
> savhatarolassal, magasvagassal, hangszorok elforditasaval hasonloan
> elvezheto hangot kicsiholni. Egyszeruen kiegyenlitett, koherens, zenei
Meg valamit figyelembe kell venni. A TV-t sokkal kisebb hangeron
hallgatjuk, mint egy hifi (akar midfit is) lancot. Egy
hangintenzitasmerovel kellene azonos hangeroszintre allitani egy
midfilancot es a TV-t. Szerintem igy mar nem lenne olyan szep a
menyasszony...
Udv, Gruiz Marton.
|
+ - | RE: buli (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irta:
> mivel vetted fel ? Nekem nagyon tetszett. (Es ott volt meg a Balanescu
> Quartett Kraftwerk feldolgozasa is, amit ezidaig csak kazettarol ismertem,
> no meg E. G. ( nem tudom a nevet pontosan azert roviditek) es Keith Jarett
> zeneje is.
Egberto Gismonti. Nem Jarrett-tel, hanem Jan Garbarekkel es Charlie Hadennel
jatszott egyutt ezen a lemezen (akik viszont korabban mindketten jatszottak
Jarrett-tel - talan innen az asszociacio).
Udv,
Peter
|
+ - | Nevnap (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Raneztem a naptarra...
Hadd kivanjak boldog nevnapot Agostonnak!
Topy
|
+ - | bevezetes a komolyzene vilagaba (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Nem tudtam elolvasni teljesen a tegnapi es elotti Hang-ot mert a
netscapem osszevissza keverte a leveleket, szamomra nem ismeretlen
okokbol.....
A lenyeg, hogy aki csak ismerkedik a komolyzenevel, ugy ertve, hogy
eddig nem hallgatott komolyat es most baratkozni akar vele az hallgassa
meg a
Dune & The London Session Orchestra-tol a Forever-t
Itt a Dune aki egy house, techno csapat feldolgozott (szerintem) nagyon
jol szamokat, amik ismertek, mondjuk Sinead O'Connor-tol a Nothing
Compares 2 U vagy a Queen-tol a Who Want's to live forever-t es
atultette komolyzenere, mint irtam nagyon jol.
Minden masodik szam zongoraszolo, ami eppen olyan hosszu es olyan modon
van felveve amit egy komolyzenevel ismerkedo emberke el tud viselni.
Ha nem ertettem a level lenyeget es masra valaszoltam akkor sorry a
fenti okokbol.
Ciao
Jappi
|
+ - | Kabelkoncepcio I (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Hangosok!
Az egyebkent is aktualis temarol a mi velekedesunk:
AZ A.O. KÁBELEK TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
A gyakorlati tapasztalatok szerint az akusztikai információ
áteresztõképesség és a kábelek anyagszerkezete, struktúrája között
összefüggés van.
Az elektrodinamika általános összefüggései alapján az áramló energia
leírását a Poynting vektor adja. Ideális (veszteségmentes) vezetõben
teljesítményszállítás nincs. Az energia a vezetõt körülvevõ dielektrikumban
halad. Veszteséges vezetõben fellépõ veszteség is a dielektrikumból áramlik
a vezetõbe.
Elvileg, mivel idõben változó villamos jel átvitele a feladat, a legjobb
megoldást a nagyfrekvenciás technikához kifejlesztett kábelek adják. A
megfigyelések szerint az audio tartomány a közvetítéséhez mégsem elégségesek
a látszólag legalkalmasabb felépítésû nagyfrekvenciás kábelek. Az
ellentmondás magyarázatát az a lehetõség mutathatja meg, ha figyelembe
veszünk olyan a kvantumfizikával leírható speciális effektusokat amelyek a
kábel vezetõ és szigetelõ közegében utalhatnak erre. Tehát nemcsak a mérhetõ
villamos veszteségeket vesszük figyelembe.
Azonban az elektrontranszport részletes fizikai leírása terjedelménél fogva
itt nem lehetséges, így csak azokat a lényeges pontokat emelhetjük ki,
amelyek közvetlenül a problémára mutathatnak.
A vezetõt alkotó atomok rácspontjai szobahõmérsékleten soha nincsenek
nyugalomban, rezgéseket végeznek. A termikus rácsrezgések akusztikai és
optikai módusban léteznek. A frekvencia intervalluma 0 és 10^13 Hz közé
esik. Az elektromos térrel irányított elektronok tehát ideális
szilárdtestben is az anyagra jellemzõ ütközésekkel és a sávelmélet energia
nívóival korlátozott az ún. driftsebességgel haladnak. Az eredõ
áramsûrûséget a driftsebesség az elektronsûrûség és az elektrontöltés
szorzata adja. A vezetõképesség ily módon azért lehet nagy mert nagyon sok
elektron mozog egyidejûleg az elektromos térerõsségel ellentétes irányban
vagy nagy a mozgékonyságuk. A nemesfém vezetõk rendszámának növekedésével
összhangban a vegyérték elektronok spinjének a hatása egyre jobban
jelentkezik, vagyis a hullámfüggvényük egyre bonyolultabbá válik. A
hangfrekvenciás váltakozó áram longitudinális síkhullámként terjed az
elektron felhõben, ami akusztikai fononként jelenik meg az atomok termikus
rezgései mellett. Az éppen hangjel spektrumában rezgõ atomok anharmonicitása
miatt kölcsönhatás lép fel a fononok között. Szobahõmérsékleten a reális
kristályok diszlokációi, a krisztallithatárok és fõleg a szennyezõ anyagok
nagyságrenddel erõsebben szórják az elektronokat a termikus effektusokhoz
képest. Ezek a fizikai jelenségek makrofizikai szinten zajként jelentkeznek.
A zaj amplitúdója azonban önmagában nem jellemzi az akusztikai információ
áteresztõképesség változását. A csak hallható akusztikai információ tartalom
az elektronok magasabb rendû mozgásformáiban és a mindenkori közeg
kölcsönhatásában van elrejtve. Azonban bizonyos kölcsönhatások még nem
tisztázottak az szilárdtest fizikában. Pl. az elektron effektív tömegének
eltérése a háromdimenziós mozgásirányokban vagy a t bizonytalan fizikai
képe. A kvantumfizikai modellek sajátossága még, hogy részben csak
valószínûségi jellegû információkat képes adni az elektronok állapotáról. Ez
a sajátosság már önmagában is elfedheti az akusztikai információ
áteresztõképesség konkrét mûszaki alapjának a feltárását. Azonban az a
helyes gyakorlati törekvés, hogy a lehetõ legkevesebb befolyásoló tényezõ
hasson az elektronok ideálisnak tekinthetõ mozgására, megfigyeléssel
igazolást nyert.
Véges méretû és véges vezetõképességû vezetõre vonatkozó effektusok közül is
kiemelünk néhány fontos galvanomágneses effektust valamint felületi
hatásokat.
Hall effektus : keresztirányú mágneses tér aszimetrikus hatással van a
vezetõben folyó áramra és emiatt keresztirányú feszültség keletkezik.
Skin effektus: körkeresztmetszetû véges vezetõképességû vezetõ a térerõsség
és az áramsûrûség maximális értékét a felületén veszi fel a frekvencia
függvényében.
A réteghatás körkeresztmetszet esetén 1mm-ig nem jelentõs a hangfrekvenciás
tartományban. Ezért a mágneses hatás sokkal kedvezõtlenebb, mint a
réteghatás, különösen ha a vezetõ alakja kétdimenzió felé közelít. A szalag
keresztmetszetû vezetõ védelmet nyújt a réteghatás ellen, de a Hall effektus
erõteljesebben jelentkezik.
Felületi effektus: a diszlokációk és a véges méretbõl adódó határfelületi
reflexiók szórási hatásai. A gyakorlatban a diszlokációk mennyisége a
technológia minõségétõl függnek. A vezetõ térfogat-felület aránya /a
grafitnál csekély a szerepe/ a növekvõ átmérõ felé javul. Minél kisebb
huzalátmérõt és minél több szálat alkalmaznak, annál nagyobb határfelület
(Bragg-reflexió) adódik a kábelekben. Ha a vezetõt a felületén egy más
fémmel bevonják, a két anyag között intermetallikus réteg alakul ki, amely
erõs szórási mechanizmust eredményez. A káros felületi hatások
csökkentéséhez tehát az egynemû, nagyátmérõjû vezetõ lenne az optimális.
A nemesfém (réz, ezüst, arany) egykristályok izotróp vezetésûek. A grafit
(a szén allotróp rácsmódosulata) elektronvezetése molekularácsok között
történik (delokalizált p elektronok). A szénszál vezetõképessége
szálirányban sokszorosa a keresztiránynak, amely kontaktálási nehézséget
okoz. Ezek a fémek és a grafitszál a legalkalmasabbak audió kábel célokra.
ezüst grafit réz arany
20°C egykristály egykristály egykristály egykristály
Na 5,9x10^22 11,28x10^22 8,55x10^22 5,92x10^22 n/cm^3
r 1,63 uOhm×cm 40uOhm×cm 1,694uOhm×cm 2,2uOhm×cm
UH: -2,7×10-^14 -5×10-^10 -1,6×10-^14 -1,6×10-^14
Összevetve az anyagjellemzõket, tökéletes rácsszerkezetet feltételezve a
következõket mondhatjuk: a réz, mint a legkisebb rendszámú nemesfém adja az
optimumot hangfrekvenciás alkalmazásban.
A vezetõ anyagok elõállításának technológia problémái:
A szennyezõanyagtól mentes, hibátlan egykristályból álló vezetõ általános
gyakorlati alkalmazhatóságát két dolog korlátozza, a rendkívül magas
elõállítási ár, valamint a megkívánt huzal keresztmetszet rugalmas
hajlíthatóságának határa.
Az anyagjellemzõkön kívül rendkívül fontos, hogy a vezetõk mentesek legyenek
a szennyezõ anyagoktól. Az sem elhanyagolható, hogy a meglévõ szennyezõ
atomok milyen jellegûek. Az idegen atomok nagyon különbözõ módon szórják az
elektronokat.
A gyakorlatban szinte lehetetlen torzulásmentes kristályszerkezetet
alkalmazni. Egyrészt azért, mert a technológiai megvalósítása csak vékony
huzalátmérõnél lehetséges, másrészt azért, mert az alkalmazás során
megszûnik a szabályossága, ha a hajlítás mértéke meghaladja a rugalmassági
határt. Néhány speciális esettõl eltekintve polikristályos vezetõket
alkalmaznak. Ezek minõsége rendkívüli módon függ az alkalmazott
technológiától.
A polikristályos fémes vezetõknél a legelfogadhatóbb kompromisszumot egy
speciális hõkezelési eljárás adja, ahol a leglágyabb fizikai állapot a
legnagyobb vezetõképességgel párosul. Ez egy optimális szemcseméret, melynek
a termodinamikai állapota alacsony belsõ energiatartalmú, ami az
elektronáramlást kevéssé zavarja. Az anyag fizikai tulajdonságai izotróp
állapot felé közelítenek, hajlítás esetén pedig kevés káros diszlokáció
keletkezik. A szennyezõ anyagok jelenléte egy kritikus mennyiség alatt nem
befolyásolja az eredményt. Ez a technológia nagy átmérõk és nagy
anyagmennyiségû réz használata esetén is kiváló ár-minõség viszonyt
biztosít. Az Alisca Orange is ezt a technológiai irányt követi.
A legjobb vezetõt a legjobb szigetelõtõl 27 nagyságrend választja el. Ez a
gigantikus kvantitatív különbség páratlan az anyagjellemzõkben. Ezért
különös tekintettel kell lennünk a vezetõt körülvevõ szigetelõ anyag
sajátosságaira.
A szigetelõanyagok hatása a hangzásra annyira összetett fizikai folyamat,
hogy nem lehet meghatározó anyagjellemzõket találni. Itt a mikroszerkezeti
felépítés rendezettsége és a molekulák összetétele a meghatározó. A mûanyag
szigetelõk rendezettségi foka a folyadékok és a kristályos anyagok között
helyezkedik el. Sem a permittivitás sem a polarizáció nem jellemzi
lineárisan az alkalmazhatóságot.
Hõmérsékleti vátozásokkal és villamos gerjesztésekkel szemben érzéketlennek
kellene lennie a szigetelõnek. Ilyen anyag ma még nem létezik. A gyakorlati
megvalósításban ezért - hasonlóan a nagyfekvenciás gyakorlathoz - törekedni
kell a dielektrikum fajlagos mennyiségének a csökkentésére. Az általunk
kifejlesztett kábeleknél egy részénél ezt a problémát speciális habosított
mûanyaggal és a köpeny profilos kiképzésével oldjuk meg. Az új kábeleinknél
a felületi szigetelést egy különleges hatású kompozit anyaggal végezzük.
Ezzel csökkentjük a vezetõ és szigetelõ közötti törésmutató eltérését,
valamint a TEM módus számára az átlátszósság növekszik.
|
|