1         2         3         4         5         6         7  
123456789012345678901234567890123456789012345678901234567890123456789012
A magyar nyelv arrol hires, hogy sokmindent ragozassal old meg, akar 
igekrol, akar fonevekrol van szo.
Nagyszamu fonevrag (-ba/-be, 
-bol/-bo"l, -ert, -nal, -kor, ...) letezik. 
Vannak esetek, amikor nem ragot, hanem nevutot hasznal nyelvunk: 
mogott, kozott, 
miatt, utan, ota. A nevutokat altalaban a szotari alaku 
fonev utan irjuk: haz mogott. 
A fonevet lehet varialni tobbes szammal 
es birtokraggal vagy mindkettovel: hazak mogott, hazam mogott, hazaim 
mogott.

Vannak viszont olyan nevutok, amik ragozott fonevhez kapcsolodnak: aron 
alul, hazhoz 
kozel, falutol tavol, folyon keresztul, stb. 
Ezek a szavak (valamint ilyenek meg az innen, tul, felul, kivul, belul, 
de biztos van tobb 
is) valoban nevutok? Es ha azok, mi a szabaly? 
Mikor kell a nevuto ele szotari alakot es 
mikor ragozott format rakni? 
Es mikor milyen ragozott forma kerul elejuk?
Esetleg a nevuto nem is 
osmagyar nyelvi elem, hanem mas nyelvbol kerult hozzank?

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!

RACSKÓ TAMÁS

  Minden elismerésem. Szerintem ha kicsit pofába rendeznéd az írásodat,
tennél hozzá valami elõszót vagy mit tudom én, mit, lehetne belõle egy
kis tanulmány a trágárságok etimológiájáról. A MEK-ben már vannak
mûvek a börtönszlengrõl, ezen is kapva kapnának, ide a rozsdást.

> Multkoribban vettem CD-n két "zsebírt",

  Két kicsodát? :o

> "An Ríocht Aonthaithe" /an "ri:oxt "{:nt@x@/ 'Egyesült Királyság',

  Remek, azt hiszem, fogom Tõled kérdezni gael kifejezések kiejtését,
mert sokszor kellenek -- ha másért nem, a toldalékolás miatt. Például
hogyan ragozzuk Baile Átha Cliath nevét?

> (egy valtozata, amelyet lanyokkal valo talalkozaskor hasznaltunk:
> "Hej, mi a cso" tyu'kanyo'")

  Biszmillah! :)))

SABOLC

> Igen, én is úgy gondolom, hogy messze túlragoztuk a problémát, igen,
> valószínûleg feleslegesen szõrszálhasogattam, igen, mi szeretünk
> téged mind (LAD is biztos :-)) és nem, nem szeretném teleírni a
> NYELV-et ilyenekkel.

  Hapci? Micsinálok?... nem tudom, hogy kerülök csizmaként az asztalra,
de részemrõl érdeklõdéssel olvasom a japánológiai eszmecserét, bár
hozzá se tudok vakkantani. Örülök neki, hogy az utóbbi idõben
elõkerülnek más nyelvek is, nem töltjük meg kizárólag magyar nyelvi
kérdésekkel a listát -- elvégre több nyelvek vannak földön s egen,
mintsem bölcselmetek felfogni képes, hatezer-hétszázhárom. Jó, hogy
elõkerült a japán, a kymri, a gael, a német, az olasz, és bízom benne,
hogy a többire is sor kerül a társaság érdeklõdésének arányában és
sorrendjében. Amikor Hunterrel a lista alapításának tervén
törpengtünk, éppen ez járt a fejemben: egy olyan lista, ahol mûveljük
anyanyelvünket, foglalkozunk annak helyesírásával, etimológiájával,
mindenfélével, de tanulmányozunk más nyelveket is, azok érdekességeit
nézdegéljük, új dolgokat tanulunk.
  Most éppen azon gondolkodom nagyokat ásítva és hátsó lábammal lustán
vakargatva fülemet, hogy valami nyelvet kellene tanulnom. Ez énnálam
elég rövid távú elfoglaltság, eddig igen kevés (két) nyelvet sikerült
tisztességesen elsajátítanom úgy, hogy használni is tudjam valamire,
de nyelvet tanulni mindig szerettem. Talán rábökök a térképre
találomra.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A zsenialitas nem mas, mint a jozan paraszti esz unnepi ruhaban.

A NYELV 0045-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Nos, az Extrával az a répa van, hogy nem érhetõ el külföldrõl, az
>indok igazából senkit sem érdekel. Népszerû, szó se róla, de csak
Nekem többnyire itthonról is olyan lassú, hogy az már szinte
használhatatlan, ráadásul egy egy oldal letöltését átlagban háromszor kell
megpróbálnom, hogy egyszer sikerüljön.

>a www.zhongwen.com. Egyszer megpróbáltam legrabbelni, de a Teleport 
>Próban csak tizenhatezer vagy harminckétezer file-t lehet számon
>tartani, és átlépte ezt a határt...
Miért nem HTTracket használsz, az sokkal kedvesebb (az ilyetén határairól
nem tudok).

Üdv: Attila

A NYELV 0045-ban írta Hunter >:
>Miért kéne megdicsérni? Nem azt kell dicsérni, aki jól csinálja, hanem aki
>rosszul csinálja, azt kell jobb belátásra bírni.
Nos, ezzel a szemlélettel soha nem fogok egyetérteni -- semmilyen téren, a
nyelvmûvelés terén a legkevésbé.

Üdv: Attila

A NYELV 0045-ban írta Racsko' Tama's >:
>Utanajartam egy kicsit a dolognak, de sokkal nem lettem okosabb,
>mert iszonyatos pruderia duhong a popularisabb etimologiai
>munkakban.
Állítólag van a Bárczi-féle Szófejtõ szótárnak egy egylapos trágár
kiegészítése, de az igazi kuriózum, még sohasem volt a kezemben.

>"pina" (a szovegi "a" miatt a XIII. sz. utan
>keletkezhetett; nem kizart, hogy a "picsa" valtozata, vo. szlovak
>"pinda" 'vagina' < "pic^a" 'u.a.'; de lehet cigany is "phen(y)"
>'notestver' [ragozott alakban tove "a"-val bovul])
Nem. A legvalószínûbb a finnugor eredet. Korrelál a fan, fon, fal
szavakkal. (A fal fonott halrekesztéket jelentett eredetileg.) A közös
jelentésmomentum világos, erõsen emfatikus szavakban a szókezdõ
spirantizáció elmaradása nem meglepõ. Az etimológia mindazonáltal nem
biztos.

Üdv: Attila

Sziasztok!

Sokszor olvasom, és még mindig nem tudom, mit jelentenek ezek a 
rövidítések: vö, ti. Biztos van még, most hirtelen ezek ugrottak be.
Elõre is köszi!
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
"Ilyen rossz ragogumit meg sosem ettem! (ovszerautomatan)"

HIX NYELV #0045, Racsko' Tama's >:
>hasznaltunk: "Hej, mi a cso" tyu'kanyo'"), (3) mi felenk gyakori
>koszonesi mod volt a "csövesek" között. 

Amikor valaki ilyet ir, nagyon szivesen olvasnam, hogy mikor s hol tortent a
dolog. Legyszi mellekeld ezt is, kivancsi vagyok ra.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Szervusztok !

Melyik a helyes alak?
   1. lobbi, lobbizni, lobbizott, stb.
   2. lobby, lobbyzni, lobbyzott, stb.
   

--  
Üdvözlettel: Peti Lajos (47) 
mailto:
http://www.extra.hu/the_bat
The Bat! v.1.53l Windows NT Service Pack 1

Kedves Hunter!

hix.nyelv #45, :
> >Egy populáció egy infinitezimális mennyiségének a jussa
>                    ^^^^^^^^^^^^^^^
> Milyen?
Bocsánat, de mint igen kifejezõ szót, használom ezt a matematikai terminus
technicust. Magyarul talán 'végtelenül/elhanyagolhatóan kicsiny'.

> Miért? Mi olyan van a törvényben, amit máshogy lehet értelmezni? Esetleg
> magánba elküldenéd a szöveget?
A korábbiakban épp a kétértelmû szakaszokat fejtegettem, ezek szerint nem
vagyok jó felvilágosító :-((. A tv. web-címe:
<http://www.complex.hu/kzldat/t0100096.htm/mun_2.htm>;, de majd levadászom és
elküldöm.

> Miért kéne megdicsérni? Nem azt kell dicsérni, aki jól csinálja, hanem aki
> rosszul csinálja, azt kell jobb belátásra bírni. A törvénynek ez a
> feladata.
Nagyon helytelen pedagógiai elv: büntetéssel nem lehet lojalitást kicsikarni.
Azt csak jutalmazással lehet.

> A reklám magyarul IS hallható, igaz? Akkor mi a gond?
A nemzeti reklámblokkok ritkán fedik át egymást, így vannak csak lengyel,
csak magyar és csak román hirdetések. De ha nem így lenne, akkor is gond
lenne, mivel a magyar fordítást az eredeti reklámban kell elhelyezni.

> C'est la vie. Szerinted egy tv-csatorna belerokkan, ha egy 5mp-es blokkot
> újra fel kell venni?
Ez nem a tv-csatorna, hanem a hirdetõ problémája. De ha a magyarul sugárzó
adók egy részén kell (pl. MTV2), a másik részén (National Geographic, N.G.)
nem kell, akkor az megsérti versenysemlegességet. Ha viszont az N.G.-nél is
kellene, akkor a lengyel, román hirdetésekbe is kellene magyar betét, így a
lengyel mobiltelefon-társaságot is érintené (dupla gyártási költség, dupla
hirdetési kötlség a dpla hosszú reklám miatt), sõt: akkor már a legnyel és
román nyelvtv-t is be kellene tartatni: a magyar hirdetõnek is háromszoros
költsége lenne... Ez lehet, hogy "la vie", de korántsem "la légalité".

Ha érvényesítik a tv.-t, akkor valószínûleg megint a szemesnek fog állni a
világ, mivel egyébként könnyen kijátszható. Elég, pl. ha valamelyik tv.-
csatorna fõmûsoridõben leadn egy egyperces angol hírösszefoglalót. A tv.
megengedi, hogy az idegen nyelvû blokkok elõtti és utáni reklámok idegen
nyelvûek legyenek. Marad minden, csak Kis Józsefnét fenyegeti egy évi
szabadságvesztés az amúgy inkább nevetséges "butiq" felirat [saját gyûjtésem]
miatt, a Toyota pedig tovább adhatja a teljesen angol nyelvû "Ego > Eco"
reklámját.

Ezzel a számmal azonban a magam részérõl terminálom a témát a végrehajtásának
megkezdéséig.

Kedves Sabolc!

hix.nyelv #45, :
> Igen, én is úgy gondolom, hogy messze túlragoztuk a problémát, igen,
> valószínûleg feleslegesen szõrszálhasogattam, igen, mi szeretünk téged
> mind (LAD is biztos :-)) és nem, nem szeretném teleírni a NYELV-et
> ilyenekkel. Inkább akkor válaszolok majd, ha kérdeznek, ahogy eredetileg
> is a terv volt.
Szaborucu-szama-ni dómo arigató godzaimaszu. Megtisztelõ számomra, hogy
méltósággal visszavonulhatok ebbõl a szóváltásból. Most megyek és veszek a
boltban egy "tanto"-t, hogy korrigáljam elkövetett hibáimat :-)))

Kedves Ágoston!

hix.nyelv #45, Bartha Ágoston (gramofonos):
> Úgy tûnik valaki fölfedezte az ABC titkát; azaz felismerte hogy mik vannak
> pl. a Lascaux-i barlangok falán, és hogy az ABC jelkészlete sacc/kb.
> 30000-50000 éves ... az egész okfejtést szigorúan matematikai logikára
> építi!
69 sorban megírtam szkepszisemet, de ezzel már túlléptem a limitemet. Talán hol
nap... Mindenesetre ennek legalább annyi
köze van a matematikához, mint ahogy a teknõst sem éri utól Akhilleusz Zénón pa
radoxona szerint.

Kedves Attila!

hix.nyelv #45, Láng Attila D.:
> Ebben az összefüggésben inkább a "mi a répa van" használható,
Hja, a nemzedéki szakadék... Számomra a "gánya" alternatívája nem
a "répa", hanem a "pék" (de ez politikailag kevésbé korrekt a
sütõipar jeles dolgozóival szemben). A "gánya" elõnye még, hogy
van igei (a te általad említett "gányol") és melléknévi
"gányatag" alakja is. Nagyon jól használható szó, de a pedigréje
nem valami tiszta, minthogy eredetileg az 'ondófolyadék'-ot
kifejezõ szócsaládhoz tartozik (ezért is helyettesítõdött többek
közt "répa"-val).

> Nofene. Ez utóbbi kifejezés létezik a magyarban? Azt alítom, hogy
> valahol az osztrák határ közelében morzsolgatod a Nyelv sorait. (Alít:
> sejt.)
Nem hinném, hogy létezik a "csüssz" a magyarban, csak hajdani
NDK-s élményeim emelték a személyes nyelvembe. Ha a morzsolgatás
helyszíne predesztinálna, akkor "zdravo"-t kellene mondanom.

> Nyelvileg kevésbé tájékozott embernek nem szólnék, Tamás, hogy a
> dicsér rövid i.
Romboljam még az "imidzsemet"? Elsõre szinte "mindÍg" olyasmiket
írok, hogy "utánNa", "utÓlsó", "árÚk", stb. Csak átolvasás után
korrigálok, ha észreveszem. A mi tót nyelvjárásunkban (hasonlóan
a szlovák irodalmi nyelvhez) igen ritka a gemináta és kevés --
nyelvtanilag meghatározott -- kivételtõl eltekintve nincs egymás
mellett két hosszú magánhangzó. Ezeket gyakran tévesztem; valami
ilyesmirõl szóltam akkor, amikor korábban az elit nyelvi
privilégiumairól szóltam.

> Hai, Tamási-szan, kimaradeszu.
Nekem ez a "vakarimaszen" szó volt a kedvencem, bennem szinte
csak ez maradt meg az egész Sógunból. Akkoriban -- még inkább
tacskóként -- nagyon kifejezõnek találtam: az ember tényleg
'vakar'-ja a fejét, amikor nem érti, amit kérdeznek tõle (más
kérdés, hogy ez tagadó alak, és az ige éppen azt jelenti, hogy
'ért'). Egyébként is ez a leghasznosabb japán szó, még akkor is
használható, ha a japánokkal angolul folyik a társalgás, mert --
tisztelet a kivételnek -- azt még kevésbé lehet érteni, mint ha
japánul beszélnének.

> Bhuel (hogy mondják ezt Walesben?),
Említett zsebírjeim szókincse minimális, leginkább csak arra
szorítkozik, hogy: "ablak melletti ülést kérek" (köztünk szólva
nem tudom, hogy ez miért tartozik az írül elsajátítandó elsõ
ötven frazéma közé). Így csak sejtem, hogy a "bhuel" walesi
fordítása az egyébként meglepõ módon (:-)) hasonló kiejtésû "wel"
/wel/.

> Régebben, amikor az idegen szavakat még idegen helyesírással írták, a
> cymri alak a cynicust juttathatta az ember eszébe, aminek nem kinikus a
> kiejtése.
Már ahol nem, a kinológiában igen :-). Nem kívánlak meggyõzni, de
számomra a "cymri" alak kifejezett elõnye az, hogy idegen. Minden
keltaszimpátiám ellenére tartalom nélküli PC-nek gondolom e
névnek (meg a "gael" párjának) magyarban való meghonosítását.

> Érdekes fejtegetés -- de itt a legvégére fölkaptam a fülemet. Mi az
> összefüggés a baszkkal, tekintettel arra, hogy ennek eredetét mindmáig
> nem tudjuk?
Éppen az, hogy nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy a kelták sok
preindoeurópai népességet olvasztottak be magukba: kezdve az
ibéreken, folytatva a baszkok nagy tömegén, az (eredeti)
venéteken, egészen a piktekig bezárólag. Sõt ez utóbbiak (kiknek
jelenlegi neve római eredetû: "Picti" 'a befestettek') adták a
britek külsõ elnevezését. Az óír források "cruithin"- ként
említik õket, amely az ún. "p"-kelták (vi. a britek és walesiek)
között "Prydain" / alakú volt. Ebbõl lett a latinban
"Britanni ~ Brittones". A név alapja egy "szép" jelentésû szó,
amely valószínûleg a "Picti" névben is megõrzõdött testfestéssel
függ össze. Maga a névátvitel is hangsúlyozza az etnikai
keveredést.   Adott tehát egy izoglossza, amely megvan a
preindoeurópai baszkban és megvan a kelta nyelvekben, melyeket
más preindoeurópai csoportok részérõl jelentõs szubsztrátumhatás
ért; de indoeurópai párhuzamok nélkül való. Csábító a
feltételezés, hogy ez az izoglossza a piktben is megvolt. Egyes
nyelvészek az ige mondatkezdõ helyzetét a keltában sémi-hámi
(sic!) szubsztrátumhatással magyarázzák: ennél már kissé
valószínûbb a pikt. Ugyanakkor vannak, akik a balkáni nyelvi
egység alapjait a trákokon keresztül a preindoeurópai pelaszg
népességre vezetik vissza.

> > [Norbert:] Minnyi "i" hing vin ibbin i cimri nyilvbin!
> Hát nem tudom. A nyelvlecke, amit láttam, eléggé elbizonytalanított az
> ipszilonok helyes kiejtését illetõen.
Azért az írrel ellentétben ez legalább megszámlálható számosságú
szabályba foglalható: A dél-walesi meghatározó norma szerint
/i(:)/-nek ejtik az alábbi betûket: "i"*, "u", és az "y"-k egy
részét. Az "y"-k egy más része /@/ (azaz svá, de pontosabban
talán /3/). /i/ ejtés van az egyszótagû szavakban (kivéve: az
"y(r)", "yn(g)/ym", "ych", "fy", "dy" és angol átvételek, pl.
"syr", "nyrs"), /@/ ejtés máshol (beleértve ha az egyszótagú
szavak testes ragot kapnak, kivéve az az ideragokat, vö: "ydych"
/"@di:x/), de kivételek természetesen vannak. Az észak-walesiben
a hosszú /i:/ helyett rövid /1/ van (vö. orosz jerü). /i:/ ejtésû
még az "ei" 'az õ ..-je' ill. az "eu" 'az õ ..-jük' névmás. * Az
"i" betû elõfordul diftongusokban is mint félhangzó: "tai" /tai/
'házak', de "iawn" /"i:aun/ 'nagyon; helyes'. Mivel az "u"
foglalt, az /u(:)/-t "w"-vel jelölik, pl. "nhw" /n_0u:/ 'õk', sõt
ékezet (kalap) is kerülhet rá: "gw^r" /gu:r/ 'férfi, férj'),
ugyanakkor félhangzó, sõt labiális elem is lehet: "gwlad" /gwlad/
'ország', "Gwladys" /gwla:\d@s/ 'Gladys <szn.>'. Szóval elég "i"-
s nyelv a kimri, "de én ezen megyer nyelvben sem kevés, de
feleslegesen temérdek 'e' jelet lelek" :-)))

> ["toszni":] Az eredeti magyar szó erre, mint hallám, a "gyakni".
Milyen igaz, és én, balga, kihagytam volt! Pedig aki a "gyakás"-t
gyakorolja, az végzi eredeti finnugor módon... Apropó, kimaradt
még egy trágár szó etimológiája: a "geci"-é. Ez eredetileg a
"Gergely" név becézése, vö. "Gic" (Veszprém m.), "Magyargéc"
(Nógrád m.), "Nagygéc" (SzSzB m., Csengersima r.) településnevek.

Udv!

  (fuj, de szornyu ekezetlenul irni :()
  
  Nagyon hasznos linkecske a neten azok szamara, akik melyebben 
szeretnenek elmerulni a kymri nyelv mocsa... azaz rejtelmeiben :)

http://www.bbc.co.uk/wales/catchphrase/catchphrase1/index.shtml

(angolul tudok (szinte kizarolagos) elonyben!)

Attila

(en is innen szedtem fel azt a csekelyke kymrit, amit a mai napig
nem beszelek :))

Salut,

elnézést, az én vaskos véleményem a Mo-n kapható _magyar nyelvû_
szótáraknak szólt, in particular ennek, ezen az áron (ha kb. 4000 forint
lenne, amit úgy ránézésre ér - 2 kötet, papírkötés, nagy betûk, tehát
nem túl sok tartalom - bátrabban ajánlanám):

> XXX6400253      Japán-Magyar Szótár     Varga István Könyvkiadó 18 480,-

Egy kivételt ismerek, (Dr.) Papp István közgazdasági szótárját, ami
hihetetlen gonddal összeállított mû (van is vagy öt a polcomon, lehet
rendelni :-))), viszont szakjellegû gyûjtemény, kezdõnek teljesen
használhatatlan.

> Sabolc talán abban tud segíteni, hogy tanácsot ad, melyiket érdemes megvenni.
> (Bár olvastam, hogy nincs túl jó véleménnyel egyik könyvrol sem.)

De nem... :-)))
Átnéztem a listát, markánsan eltér attól, amiket én ismerek (japán és
amerikai kiadók), de megpróbálok segíteni:

> 0198643284      Basic Japanese-English  Oxford University Press  7 000,-
Nekem megvan, aranyos, kezdõknek nagyon jó.

> 0415047412      Colloquial Japanese Pack           Routledge Ltd           13
 310,-
> 0415045444      ColloquialJapanese PB             Routledge Ltd            7 
525,-

Ez is megvan... ez egy olyan könyv, ami írni nem tanít meg, csak
beszélni, és elég furcsa átírást használ.

A Hodder & Stoughton kiadásokat elnézést, de nem ismerem.

> 0679780017      Japanese-English/English-Japanese Dictionary 
> Random House Nakao Seigo              3 814,-
Ha ez az, ami rémlik, akkor ez egy meglepõen jó szótár ezért az árért.
Ha nem, nagyon bocs.

> 0198601972      Oxford Starter          Oxford University Press/
>                 Japanese Dictionary       Bunt                              4
 375,-
Kicsi, bár kezdõnek talán érdekes lehet.

> 0198601190      Oxford-Duden Pictorial  Oxford University Press
>                 Japanese and English Dictionary     8 312,-
Ez megvan, aranyos, használható, középhaladó szintig.

> 0804820368      The New Nelson  Tuttle Co               23 427,-
>                 Japanese-English Character Dictionary
Ez kandzsiszótár, de gyönyörû, szépen átdolgozott... kicsit húzós az
ára.

**********

Amik _szerintem_ nagyon jó könyvek (van, amibõl van kettõ nekem, de ha
nagyon kell, legfeljebb elküldik Japánból), igaz, nem mind olcsó (átlag
30 dollárosak):

Kezdõ tankönyv:
Osamu & Nobuko Mizutani: An Introduction to Modern Japanese, The Japan
Times, 4-7890-0058-3

Középhaladó könyvek:

Mizutani:
Intermediate Japanese - An Integrated Course, The Japan Times,
4-89358-005-1
(ebbõl van kettõ, de ez jó nehéz)
Introduction to Intermediate Japanese, The Japan Times, 4-89358-106-6
Intermediate Japanese - An Integrated Course: First Semester, The Japan
Times, 4-89358-022-1
(A legelsõ a legnehezebb, de idõrendben legkorábbi.)

Ezekhez mind van hanganyag is (a nagyja nekem is megvan, sõt, egyszer
benyaltam kazettáról MP3-ba... :-)))

Nyelvtan: A Dictionary of Basic Japanese Grammar, The Japan Times,
4-7890-0454-6
(asszem, ebbõl is van kettõ)

((Most nézem, mennyi Japan Times kiadás... de ha egyszer õk vették
komolyan...))

Japán-angol, angol-japán szótár: ebbõl nagyon sok jó van, a fenti
listában is egy pár, nekem a Sanseido egy kis szótárpárja nagyon sokáig
elég volt, a Kodanshának van egy olyanja, amelyik direkt kiejtést is
tartalmaz külföldieknek.

Írásjegy-szótár:
Spahn-Hadamitzky: Japanese Character Dictionary, Nichigai Associates,
4-8169-0828-5
vagy a fent emlegetett Nelson, de mindkettõ drága és ingyen vannak
internetes szótárak (Jim Breen's EDICT, ftp.monash.edu/pub/nihongo)

Kandzsi-gyakorlás: Spahn-Hadamitzky: Kanji & Kana (4-8169-0828-5), ez
van magyarul is, Kazár Lajos fordításában, de egyrészt nem kapható,
másrészt pont erre szolgál az a bizonyos felemlegetett program.

Elnézést, ha már megint sokat írtam.

Tisztelettel,

- sabolc -

Meglep, amit a "szajónara" köszönésrol írtok. Az én kis "Instant
Japanese" kézikönyvem (szerzok: Masahiro Watanabe és Kei
Nagashima - olcsó és nagyon haszos, ajánlom minden Japánba
utazónak) azt írja róla, hogy

This greeting is one of the nicest in existence. It means "If  it must be
so" .... "We do not wish to part, but if it must be so...." Isn't it nice?

Nincs kizárva, hogy hatott rám a fenti jellemzés, de úgy vettem észre,
hogy amikor használtam, az illeto mindig kicsit meghatódott. Tehát
a szokásos használata Sabolc "másik" szélsoértéke táján mozog.

Üdv
Albin