Hahó,
> Felado :  Hogy lehetne
> osszetevesztheto a Macro-evolucio a Micro-evolucioval? A
> macro-evolucio az hogy faj " A" valami/ bar mi modon is faj " B" -re
> alakulna.
A "faj" fogalma régi. Azokból az idõkbõl származik, amikor elkezdték
rendszerezni az élõlényeket, tehát egy rendszertanban használatos
fogalom. Az élõlények eredetével foglalkozó evolúció mint tudomány
fiatalabb. Felhasználta a rendszertan eredményeit, fogalmait is, de
ahogy fejlõdött, az eredményei arra utaltak, hogy a faj fogalom
meghaladott, értelmetlenné vált. Ennek ellenére viszonylag jól
alkalmazható maradt a klasszikus taxonómiában.

> Az biologialig/genetikailag lehetetlen, azert nincs sehol pelda arra.
>  A 'termeszetes-kivalasztodas'  ,mint  'adoptacio' csupan
> 'kigyomlalasa' a gyengebb, adoptaasra nem kepes lenyeknek. Azzal
> genetikai informacio eltorolve/ megsemmisulve, s nem nyerve.
Egy élõlénycsoport eltûnése("kigyomlálódása") esélyt ad más
élõlénycsoportoknak az elõretörésre is. A növekedõ egyedszám (több
megmaradó utód) lehetõséget ad még olyan kis semleges változások
elterjedésének is, ami beállt (stabil egyedszámú) nagyméretû populáció
esetében valószínûleg eltûnt volna az ivaros szaporodás néhány
generációja után. Hát még ha hasznos az a változás.

> Persze mivel hogy evolucionistak nem kepesek mutatni semmifele peldat
>  a Macro-evoluciora , gyakran hivatkoznak a Micro-evolcio peldaira
> mint a Macro-evolucio bizonyitasa. Pl. a pettyesaraszlok, galapagosi
> pintyek,rezisztensz legyek es bakteriumok, eseteit. De azok mind az a
> termesztes adoptacioik utan is eredeti fajok/lenyek , az adoptaciok
> nem nyujtott semmi uj genetikai informaciokat, azert maradtak mindeg
> az eredeti lenyek/fajok. Nem lett belloluk, uborka, macska,vagy
> tehen. stb.
Gyûrûs "fajok". A faj fogalom értelmezhetetlen rajtuk. Pont ezért
ezekkel már nehezen boldogul a klasszikus taxonómia is.
Az általad felmutatni várt változáshoz ("elefántból - uborka") nagyon
hosszú ideig kellene élned.
A mai élõvilág ezeknek a folyamatoknak egy pillanatát mutatja. Mondhatni
befagyva látjuk. De azért zajlik, és aki nem direkt vak rá az látja is.
Darwin érdeme az volt, hogy elsõként vette ezt észre, vagy legalább is
publikálta.

> Hasonlan az ember altali celzatos tenyesztes -microevolucio altal sem
>  valtoztak mas lenyekke soha. Pl. Mr. Darwin elvenek kiadasa idejen
> NEM letezett Doberman kutya. Mert Pal Doberman tenyesztette ki az
> 1870-es evekben. de az is csak kutya, orokolve csupan felszinti
> jelemzoit a szuloiktol (  Mendel-ien genetik). Semmi uj genetikai
> informacio nem jove letre azzal, s  nem lett ,nem valhatott mas
> fajja/lennye.
A kutyát úgy látszik szeretik felhasználni az anti-evolucionisták, de
most megpróbálom felhasználni ellencélra, pont, mert ez is mutatja a
"faj fogalom" értelmetlenségét.
Elõször is nem tudom elfogadod-e hogy a kutya valamilyen farkasból lett
háziasítva. Vannak kutya-farkas hibridek, amik élet és szaporodó
képesek. Akkor miért mondjuk a farkast és a kutyát külön fajnak.
Valaki egyszer mintha már írta volna a következõ példámra, hogy a kutyák
sok mindenre képesek, de nehezen tudom elképzelni egy bernáthegyi(Saint
Bernard Dog) és egy csivava(Chihuahua) természetes nászát. Vagy
dándogét(Great dane) és pekingi palotaponcsiét(Pekingese). Különösen ha
helyileg az egyik Mexikóban van, a másik meg a svájci Alpokban. Ha
Mexikó és Svájc pár (tíz)ezer évvel korábban kezdte volna el a
dolgot(persze ez csak gondolatkísérlet), lehet, hogy ma ugyanúgy két
külön fajnak tartanád õket, mint ma a kutyát és pl. a rókát, vagy
sakált, vagy hiénát, vagy mi az ami még hasonló és esetleg még "rokon
faj" is.
És a kutyák szépen mutatják hogy kis populációkon belül (itt
beltenyésztve) megfelelõ szelekciós nyomásra (itt a tenyésztõ) mekkora
genetikai változások, sodródás jöhet létre. És ne várd, hogy a
palotapincsit magára hagyva újra valami farkas alkatú válik belõle.

Az eszmecserénket az is nehézzé teszi, hogy elvárod, hogy egy olyan
fogalmat használjunk, amit már értelmetlennek tartunk.
Ilyen fogalom a faj mellett szerintem a élõlény is, ha az úgynevezett
biogenezis fogalomkörében akarjuk használni. Vagy pl. vírusokkal,
kapcsolatban.
Valaha egyértelmû volt, de a tudomány fejlõdésével sok területen
értelmét vesztette.

Közben persze a DNS felfedezésével megtalálták a változások
mechanizmusát is, ami tovább finomította az evolúciós elveket és
modelleket. Ezzel viszont a komolyabb mûkedvelõk által is viszonylag
könnyen érthetõ diszciplínából szaktudomány lett, ami hozta a
szaktudományokra jellemzõ problémákat és félreértéseket.
Nagy általánosságban az is probléma, hogy a számítástechnika
megjelenésével sokan úgy képzelik el a géneket, hogy van belõlük a "jó",
meg a megváltozott ami biztosan "rossz" (próbálj csak átírni egy bitet
valamelyik számítógépes programban).
Ezzel szemben egy populációban egy adott DNS szakaszon variációk
kavalkádja fordulhat elõ szinte minden gén esetében. Adott funkció
szempontjából széles skálát mutathatnak fel mûködésükben, de
lehet, hogy esetleg másodlagos "funkciójuk" is van ami az elsõvel pont
ellentétes mûködést mutat. Vannak amikhez nem is lehet funkciót kötni.
Sok van amibõl több másolat is van. Vagy variáció. Ami más funkciójúvá vált.
Persze vannak forró pontok is, amiknek a változása problematikus, de
ezek vannak viszonylag kevesebben. Ezek azok, amik klasszikus genetikai
módszerekkel térképezhetõek, vagy nevezetes betegségek köthetõek hozzájuk.
Egyszóval ott tükrözõdik az evolúció bárkinek a genomjában is.

üdv,
Gogy