Kezdjük elõrõl, mert már kezd annyira szétágazni a téma, hogy szép lassan 
nem 
tudom mirõl is van szó.

Ebbõl a cikkbõl indultál ki (PLOS ONE http://hix.hu/eub1X-plosone.org

Ez azt állítja, hogy különféle népcsoportokban (30 Hadza afrikai gyûjtögetõ, 
239 nyugati életmódú, 25 délamerikai farmer) a teljes energia felhasználás 
(TEE) hasonló.
A Hadzák életmódjukból adódóan aktív fizikai tevékenységet (értsd testmozgást) 
végeznek, a nyugati életmódúak nem.
A teljes energia felhasználás egy része a Hadzáknál ennek megfelelõen erre 
a 
testmozgásra kerül felhasználásra.

Hová tûnik hasonló teljes energia felhasználás mellett a myugatiak elhasznált 
energiája? Kérdezted.
Azt állítodl, hogy a Na/K pumpamûködés használja el, mert helytelen, és 
túlzott só bevivõ a nyugati táplálkozásmód.
Ettõl bennem felmerül egy csomó kérdés:
Miért pont a Na/K pumpák?
Csak mert azok eleve sok energiát használnak fel az élettani folyamatokban?
Befolyásolja-e a túlzott sóbevitel egyáltalán a Na/K pumpák mûködését?
Hogyan tudja befolyásolni õket?
Megnõ a sejtek környezetében levõ Na+ koncentráció, és ezért fokozódna 
a 
pumpamûködés? Több Na+ jut a sejtekbe és kisebb hatékonysággal pumpálja 
ki 
azt 
a magas Na+ koncentráció miatt?
Te is leírtad, hogy a Na+ koncentráció meglehetõsen szûk tartományok között 
van a vérplazmában (ez nagyjából megfelel a sejtek közötti intersticiális 
folyadéknak is),  0,14 ? 0,005 mol/liter.
Ha sót eszel, ez akkor sem fog normál körülmények között megesabbra menni, 
mert a szervezet gondoskodik a normál tartományban tartásáról, mégpedig 
folyadék felvétellel. 
Vesd össze az általad is említett Na+ koncentráció tartományt  ezzel a 
wikipédia hivatkozással: http://hix.hu/7YL0-upload.wikimedia.org
(A 150 mmol/l körül vagy 300mg/dl közelében megtalálod a Na-t)
Annyi azonnal látszik, hogy az egyik legszûkebb koncentráció tartományban 
levõ 
anyagok közé tartozik.
Ennek a beállítása a vese dolga. Azt hogy a vese akkor fogyaszja el a több 
energiát, ha ki kell engednie a felesleges sótartalmú folyadékot, vagy 
ha 
vissza kell tartania a szükséges sót sóhiány esetén, arról lehet tovább 
vitázni.

Mibõl áll a teljes energia felhasználás (TEE)?
Áll ugyebár a testmozgás során elhasznált energiából. És áll a szervezet 
belsõ 
egyensúlyát felhasználó élettani folyamatokra fordított energiából. 
Tekintsük-e ez utóbbit az alapanyagcserére felhasznált energiának. Ugyan 
a 
szûken vett definíció alapján nem az, de a gondola cikk is megengedte magának, 
hogy ilyen értelemben használja.
Az alapanyagcsere a PLOS ONE cikk adataiból kikövetkeztethetõen a hadzáknál 
alacsonyabb, mint a nyugatiaknál.
Szerinted azért, mert a nyugatiak "felpörgetett" Na/K pumpái mûködtetésére 
használják, amire nem fogsz találni semmilyen adatot sehol a szakirodalomban.
Az alapanyagcsere jellegébõl adódóan erre sokkal egyszerûbb magyarázat 
az 
ELTÉRÕ TESTTÖMEG.
Ez mind ott van a cikk adatai között.
Nincs semmi szükség extra magyarázatokra.

Ha a cikk szerzõi megvizsgáltak volna nyugati, aktív életmódot folytató 
embereket is, valószínûleg kiugró TEE-t találtak volna. és akkor dõl az 
egyenlõ 
teljes energia felhasználást sugalló elképzelésük.
Biciklis futárokból is lehet egy nyugati nagyvárosban találni harmincat, 
belefért volna a kutatási keretükbe.
Vagy összehasonlíthattak volna hagyományos farmer gazdálkodást folytató 
embereket hasonló kulturális környezetbõl származó, hasonló testalkatú 
városlakó
kkal, pédául kínában.

Gogy

> Nincs igazad, az idegsejtekben es az agysejtjeinkben is meghatarozott

Mit értesz "agysejteken"?

> erteken kell lennie a Na- es K-koncentracionak. A verunkben a Na
> koncentraciojanak 0,14 +/- 0,005 mol/liter-nek kell lennie (= 135-145
> millimol/liter). A K pedig 4,25 +/- 0,75 millimol/liter. 

Aha. Tehát a szervezet, a homeosztazis részeként a vérben a
Na/K koncentrációt nagyon szûk tartományon belül tartja. Ebben az
esetben viszont mindjárt felmerül a kerdés, hogy akkor miért is kell az
ionpumpának felpörögnie minden sejtben? 
Mert ugye, ha az extracellularis tér ionkoncentrációja a savó
koncentrációjával azonos, azt meg a szervezet szûk határok között
tartja, akkor minden rendben is van, a sejt szempontjából mi sem
változott...

> Az agyunkra visszaterve: A sok so az agyunkban is
> felporgeti az energiazabalo Na/K pumpat. 

Ezzel azért én vigyáznék. A neuronok mûködése, leginkább a spiking
neuronoké, az több ion mindenféle transzportjával jár. Emellett
amikor egy neuron elsül, akkor teljesen szandékosan beengedi a Na-t, ki
a K-t, és aztán csak gyõzze pumpálni. De vannak kálcium alapú csatornák
és pumpák is szép számban. Emellett neurotranszmittereket kell
szintetizálni, a kis hólyagokat megépíteni, majd a használtakat
begyûjteni. A neurotranszmitterek egy része toxikus, így mindjárt a
gliának is van egy kis dolga azzal, hogy a szinapszis környékére
kiszivárgó anyagokat gyorsan feldolgozza és a nem toxikus prekurzorrá
alakítsa, amit majd a neuronok felszednek és ismét mérget csinálnak
belóle. Az agy kicsit több, mint egy ozmotikus Na/K pumpa.

> "Fontos megemlítenünk, hogy például az AGYNAK, és a szívnek
> NINCS TARTALEK TAPANYAGA ..." 

Meg semminek sem. Az agy elég válogatós, mert csak a glükózt szereti,
sok sejt többféle cukrot is boldogan felnyal (és glükózzá alakítja), de
pl. zsiron egyik sem fut, pedig abban van aztán energia bõven.

> ".... Éppen ezért az agyban az ATP-szint csökkenése és e 
> pumpamechanizmus leállása már néhány perc alatt is 
> megfordíthatatlan károsodáshoz vezet."

Elfelejtetted leírni, hogy mi is ez az éppen ezért, de mindegy. Amikor
valakit megfojtasz, akkor elzárod elõle az oxigént. Ettõl az oxidatív
ATP termelés leáll és az illetõ meghal. Elsónek az agya, ahol az összes
idegmûködés megszûnik, a neruonok normál tevékenységének roppant nagy
energiaigénye miatt. Meglepõ módon, jó pár sejttípus át tud kapcsolni
anaerob ATP termelésre (pl. a fotoreceptorok a szemben), de az
ugyanakkora glükózfelhasznalas mellet, ha jól emlékszem, 1/6 annyi ATP-t
képes generálni csak, ami egyszerûen nem elég.

> Es kozismert az, hogy a tulzott sofogyasztas egyertelmuen oka a
> sziv- es errendszeri betegsegeknek (is).

Ez így van. De ez nem bizonyítja, hogy a Na/K pumpa felporog és a
túlzott energiafelhasználás miatt felmegy a vérnyomásunk. Szív és
érrendszeri betegséget és magas vérnyomást okoz pl. sok zsír, a sok
kávé, a cigaretta valamint a stressz is; ez utóbbinál nincs semmiféle
kívülrõl bevitt kemikália, tehát az ionháztartás felborulása nem játszik
szerepet; ámbár a másik három sem az ionháztartásra hat.

> A Na/K pumpa energiafogyasztasa nem altalam velt folyamat,
> hanem teny. Es az, hogy egy pumpa nagyobb teljesitmennyel
> dolgozva tobb energiat fogyaszt, nem altalam "velt", hanem valos
> es vitathatatlan kovetkezmeny.

Ez igaz. Az viszont, hogy a sós ételek 1. *jelentõsen* felviszik a Na
koncentrációt az extracelluláris térben és 2. ettõl a szervezet
energiafogyasztása *jelentõsen* megnõ, ami 3. károsítja a szervezetet;
nos ezeket még nem bizonyítottad. Ott van mindjárt a 3. pont, mert
amikor az egészséges életmód jegyében elmégy futni vagy 2-3 kilométert
akkor a szervezet energiafogyasztása a normális többszörösére
emelkedik, és mégsem halunk meg tõle, sõt, az orvosok küldöznek minket
sportolni meg tenni venni, nem a TV elõtt hemperegni.

Zoltán